Orbán: Igent mondunk a békére, és nemet mondunk a további szankciókra! (videóval frissítve)

Elkezdődött a brüsszeli EU-csúcs – derült ki Orbán Viktor Facebook-posztjából. A kormányfő Brüsszelbe utazott, ahol az Európai Unió tagállamainak vezetői megvitatják, miként segítsék Ukrajnát gabonaexportja előmozdításában. Az uniós tanács tájékoztatása szerint a tagállami vezetők emellett megbeszélést folytatnak majd az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat zárójelentésében felvázolt javaslatokról és döntenek többek között Ukrajna tagjelölti státuszáról is. Mélyreható vitát tartanak az euróövezet országainak vezetőivel, amelynek keretében meghatározzák, hogyan kívánnak előre lépni a bankunió és a tőkepiaci unió terén, valamint Horvátország konvergenciajelentése alapján meg fogják vitatni az euró jövő év elején tervezett horvátországi bevezetését. Orbán Viktor videóban foglalta össze csütörtöki tapasztalatait, kifejtve: Magyarország igent mond a békére, és nemet a további szankciókra

Az EU-csúcs egyik legfontosabb döntése Ukrajnával kapcsolatos, az ország tagjelöltségéről egyeztetnek az uniós vezetők. Az Ukrajna tagjelölt státuszáról szóló döntés, amelyet a 27 EU állam- és kormányfő egy kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón hoz meg, óriási morális lökést ad a háború sújtotta országnak – ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mondta.

Ez az egyetlen ország, ahol az embereket azért lőtték le, mert egy európai zászlóba burkolóztak

– mondta Von der Leyen, kifejtve a Bizottság azon döntését, hogy hivatalosan javasolja a tagjelölti státuszt, alig négy hónappal azután, hogy Ukrajna benyújtotta kérelmét az orosz invázió első napjaiban.

Ukrajna egy egyszerű okból ment át a tűzön és a vízen: ez a vágyuk, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz

– fogalmazott. Azonban nemcsak Ukrajna tagjelöltsége van napirenden Brüsszelben, hanem számos más ország is pályázik a közösséghez való csatlakozásra. A szintén csütörtökön, Brüsszelben tartott EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke elmondta: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.

A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel

– húzta alá az Európai Tanács elnöke. Az Európai Parlament egyébként már korábban a szavazatok elsöprő többségével támogatta Ukrajna és Moldova EU-tagjelöltté válását, ez azonban nem elégséges: a csúcstalálkozón jelenlévő EU-s vezetőknek is így kell tenniük.

Mit jelent a tagjelölt státusz?

Ez az első hivatalos lépés az EU-tagság felé vezető úton, azonban önmagában még nem garantálja, hogy az adott ország valaha uniós tagállam lesz – ehhez számos más feltételnek kell teljesülnie, amelyeket a jelölt nem feltétlenül tud befolyásolni. Ilyen például maga a jelölés, de a végső befogadási aktus is. Ugyanis míg azt az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU megadja-e ezt a státuszt egy kérelmezőnek, a jelentkező befogadásának jóváhagyására az EU-tagállamok kormányai jogosultak, amelyeknek egyhangúlag kell ehhez hozzájárulniuk.

A tagjelölt státusz szintén nem jelenti a csatlakozási tárgyalások automatikus megkezdését – ez általában később következik be, és ehhez ismét minden uniós tagállam jóváhagyása szükséges. A bizottsági tisztviselők korábban már világossá tették Ukrajna és Moldova számára is, hogy mindkét országnak komoly feladatai vannak a tagsági tárgyalások megkezdése előtt.

Ezt erősítik meg Alexander De Croo belga miniszterelnök csütörtöki szavai is, aki az ukrán tagjelöltség kapcsán azt mondta, hogy fontos szimbolikus jelzés Ukrajna tagjelölt státuszának megadása, de figyelmeztetett, hogy a tagsághoz vezető út még messze van.

Egyértelműnek kell lennünk. Ukrajna számára ez egy hosszú, hosszú út, hatalmas reformokkal, amelyek sok időt vesznek igénybe

– húzta alá. A jelöltstátusz azonban jelentős rejtélyt rejt magában. Azon országok számára, amelyek Európa legfontosabb politikai és gazdasági klubjába kívánnak tartozni, a tagjelölt státusz az első jóváhagyás pecsétjét jelenti. Ráadásul Ukrajna tagjelölt országként való felminősítése egyben erős jelzést is küld(ene) Oroszországnak – kérdés, hogy ez mennyire eszkalálná a konfliktust, amelynek casus bellije is Ukrajna függetlenségéről szólt.

Orbán: Igent mondunk a békére

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelből, az uniós vezetők tanácskozásáról tett közzé videót. A miniszterelnök kiemelte, hogy délelőtt a nyugat-balkáni vezetőkkel folytattak tárgyalásokat, délután pedig következik Ukrajna és a háborús helyzet áttekintése. Holnap pedig a „nem túl rózsás” európai gazdaságról fognak tárgyalni a vezetők – ismertette a kormányfő. A miniszterelnök hozzátette:

Európa szenved. Szenved a háborús inflációtól, szenved a háborús gazdasági válságtól. Ráadásul újabb és újabb szankciós ötletek bukkannak fel és szankciós javaslatokat terjesztenek elénk.

A minszterelnök szerint most nem újabb szankciókra, hanem békére van szükség, mivel a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke.

Márpedig a háború mellett a szankció az oka a gazdasági bajoknak

– húzta alá Orbán Viktor.

Igent mondunk a békére, és nemet mondunk a további szankciókra!

– zárta gondolatait Orbán Viktor.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala