Elkezdődött az elnökválasztás második fordulója Romániában és az első forduló Lengyelországban
Ma tartják a román elnökválasztás második fordulóját, amelyben a magyarellenes George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje és a független Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere csap össze. Az elnökválasztás első fordulójában Simion az érvényes voksok 41 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, az európai uniós elkötelezettségű Dan csupán a szavazatok 21 százalékát.
Romániában vasárnap reggel 7-kor nyitottak a szavazóhelyiségek, ahol összesen 19 millió szavazópolgár adhatja le a voksát. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy nagyon szoros verseny várható a két elnökjelölt között, amely miatt rekord magas részvételre számítanak.
Ugyanakkor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), az erdélyi, partiumi és bánsági magyar püspökök, a magyar felsőoktatási intézmények vezetői és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyértelműen Nicusor Dan támogatására biztatták az erdélyi magyarokat. Ugyanis nem akarják, hogy egy olyan ember legyen Románia következő elnöke, aki tevőleges résztvevője úzvölgyi magyar katonatemető meggyalázásában, valamint hevesen támadta a magyar oktatást és nyelvhasználatot is.
Ellenben Dan még arra is ígéretet tett, hogy ha győz, akkor az RMDSZ is része lehet az új kormányának. Emellett a független államfőjelölt nyílt levélben is üzent a romániai magyar közösségnek.
Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel az elnökválasztás első fordulója. Felmérések szerint a tizenhárom jelölt közül a kormánypárti jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság támogatásával pályázó Karol Nawrocki a két fő esélyes. A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; több mint 32 ezer helyszínen közel 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 500 ezren külföldön. Az esti zárás pillanatában a szavazóhelyiséget elhagyók megkérdezésével készített, úgynevezett exit poll becslést közölnek a várható eredményről.
A legtöbb felmérés szerint 60 százalék feletti részvételi arányra lehet számítani. Az előző, 2020-as elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 64,5 százaléka járult az urnákhoz.
A kormánykoalíció pártjai összesen három elnökjelöltet állítottak, közülük a legnagyobb támogatottságot Rafal Trzaskowski élvezi, aki a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje. Trzaskowski az előző, 2020-as elnökválasztáson is indult, a második fordulóban szoros versenyben maradt alul a most a második elnöki ciklusát töltő, ezért újra már nem választható Andrzej Dudával szemben.
Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi.
A választás harmadik fő esélyese Slawomir Mentzen, az ellenzéki Konföderáció jelöltje.
A voksolás idején kampánycsend van érvényben. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót június 1-re tűzték ki. A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el.
Vezető kép: MTI
