A felsőoktatás jövőjéről, az ellenzék és a kormánypártok örökös viaskodásáról, illetve a klímavédelemről vitázott az LMP színeiben Ungár Péter, a Fidesz-KDNP képviseletében pedig Orbán Balázs. Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára, volt parlamenti képviselő moderálta az amúgy jó hangulatban töltött, csipkelődésekkel teli szócsatát Tusványoson.
Első körben Ungár Péter adott hangot nemtetszésének a nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Mint mondta, a kormány a reál tanulmányok óraszámait lecsökkentené, ami egyértelműen hibás döntés lenne, hiszen nem véletlen az sem, hogy manapság nagyjából senki nem megy kémia, matematika vagy fizika szakos tanárnak: egyrészt, mert nincsenek megbecsülve, másrészt a fizetésük is pocsék. Sérelmezte azt is, hogy míg egyes egyetemek, mint például a Corvinus kiemelt figyelmet kap a kormány részéről, addig a többi felsőoktatási intézmény “le van nézve”, ez pedig azt eredményezi, hogy még nagyobb társadalmi különbségek alakulnak majd ki.
Orbán Balázs erre reagálva felhozta azt a nemzetközileg baloldalról érkező alaptézist, miszerint le kell építeni a humán értelmiséget. Ez a gondolat alapvetően hibás a KDNP politikusa szerint:
Egyértelműen több filozófus kell a rendszerbe, olyanok, akik humán tanulmányokat végeztek, hiszen a robotizációt nem érintő munkahelyeken sokkal jobban tudnak helytállni, mint azok, akik reál beállítottságúak.
Orbán azzal is érvelt, hogy jelenleg a kormány – meghaladva az uniós átlagot – GDP-arányosan 5,2 százalékot fordít oktatásra, és ez a szám folyamatosan emelkedik. A Corvinus Egyetemmel kapcsolatban elmondta: ma Magyarországon nincs olyan, humán tárgyakat oktató egyetem, amely benne lenne a nemzetközi top egyetemek között, és ezen sürgősen változtatni kell; ezért veszik ki az egyetemet a közfinanszírozásból, adnak nekik tőkét és megpróbálnak minőségi oktatást létrehozni, ami majd idővel meghozza eredményét.
Van egyáltalán kommunikáció az ellenzék és a kormánypártok között?
Horváth József vetette fel a kérdést, hogy létezik-e egyáltalán kommunikáció ellenzéki és kormánypártok között; mindezt a mostanában látott parlamenti “vitákra” alapozva. Orbán Balázs szerint nagyon sokáig a Parlament volt a közélet legfontosabb vitatere; mára már ez megváltozott, egyszerűen eltűnt mögüle az exkluzivitás.
Megértést és egyetértést nem látok, de párbeszédet szerencsére még igen. Ha jól tudom, 2006-tól romlott meg teljesen és kibékíthetetlenül a két pólus kapcsolata. Mindenesetre szégyenletes, hogy a parlamenti focicsapatban egy ellenzéki képviselő sincs.
Ungár Péter szerint is van politikai megosztottság: szerinte inkább a Fidesz tehet arról, hogy most ekkora gyűlölet van ellenzék és kormánypárt között, hiszen “amíg a Fidesz úgy bélyegzi meg azokat, akiknek ellentétes a véleményük, mint külföldi ügynököket, addig nem is lesz miről beszélni”.
Megújuló vagy atomenergia? Esetleg ennek az egyvelege?
A miniszterhelyettes szerint a klímaváltozásban különösen nagy szerepe van az embernek, de ugyanúgy tehetünk is érte, hogy ez megváltozzon. A probléma gyökerét abban a baloldali fundamentumban látja, miszerint megpróbálják mindig egy nemzetek felett átnyúló, globális szervezetként megoldani a problémát, míg egyértelműen lokálisan kellene cselekedni, hogy eredményeket érjünk el a klímavédelem terén.
Nemzetek feletti szervezetek akarják eldönteni helyettünk, hogy mi legyen, aztán valaki aláírja, valaki nem, valaki betartja, valaki nem. Ilyen a párizsi egyezmény is, amelyet Magyarország rendesen tart, eközben Kína és Amerika alá sem írta
– mondta a politikus.
Valójában nem is történik semmi, míg a jobboldali ökopolitika lényege az lenne, hogy helyben, lokálisan tegyünk környezetünkért
– hangoztatta. Mint mondta, a kormánynak érdeke, hogy megtalálja a klímavédelem legmegfelelőbb módját; a lokális megközelítés mellett fog állni, és prioritásként fogja kezelni a környezetvédelmet.
Ungár szerint ez nemcsak találgatás, hiszen tudományosan bizonyítva van, hogy ennyire felgyorsult a klímakatasztrófa, és erről igenis az emberek tehetnek. Szerinte is alaptézis, hogy gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan, Paks 2-t viszont borzasztó tragédiának tartja és semmiképp sem megoldásnak: inkább egy tehernek, amit az ország hosszú évekig fizethet majd vissza.
Fotó: PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS