Emelkedő keresetek mellett egyre többet takarítanak meg a magyarok

A lakosság ma már kiszámíthatóan tud tervezni jövedelmével, a reálkeresetek emelkedése miatt pedig nagyobb összeget fordíthat a mindennapi kiadások mellett a megtakarításokra és az egyéb költségekre is. A jövedelmi helyzet javulása a reálkeresetek miatt következett be, mivel a piaci árak csak kismértékben változtak.

Nagymértékben javult a lakosság jövedelmi helyzete az elmúlt években, a szegénységi mutatók pedig a mérések 2004-es kezdete óta nem voltak olyan alacsonyak, mint az utolsó vizsgált évben, 2016-ban – írta kedden a Magyar Idők. Ahogy arról a lap már korábban is beszámolt, több, mint 1,3 millió fővel csökkent 2012 óta azoknak a száma, akiknek súlyos anyagi nélkülözéssel kell megküzdeniük. A legsúlyosabban korábban a váratlan kiadások kifizetésével kapcsolatos nehézségek érintették a lakosságot: 2012-ben közel 7,3 millióan nyilatkoztak úgy, nem tudnak megbirkózni a nem tervezett költségekkel. Habár számuk 2016-ban is magas volt, hárommillió fő, de a javulás jelentős. Csath Magdolna közgazdász az adatokra reagálva a napilapnak elmondta, váratlan kiadást abban az esetben tudunk vállalni, ha van megtakarításunk. Megtakarítást pedig akkor képez a lakosság, ha csökkent az adóssága vagy nőtt a jövedelme, tehát nincs eladósodva, a jövedelemből pedig a mindennapi kiadások mellett félre is tudnak tenni az emberek. A váratlan kiadásokra fordítható fedezetet nem csak a jövedelmek emelkedése és az eladósodottság csökkentése miatt takaríthatja meg a lakosság, az visszavezethető a pénzügyi tudatosság erősödésére is.

Szintén a magasabb reálkeresetekre utal, hogy négy év alatt hétszázezer fővel kevesebben nyilatkozták, hogy mindennapi kiadásaikon felül már nem telik arra, hogy kétnaponta húst fogyasszanak. Nem történt az elmúlt években a piacon olyan mértékű árváltozás, amely érdemben hozzájárult volna ahhoz, hogy az alacsony jövedelműek körében olyan mértékben nőhessen a húsfogyasztás, mint amelyet az adatok mutatnak – hangsúlyozta a Magyar Idők megkeresésére Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke felidézte, 2016-ban csökkent a sertéstőkehús áfakulcsa öt százalékra, viszont már a korábbi években is jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik több húst vásároltak.

Forrás, fotó: Magyar Idők