EP-ülés Strasbourgban: a Brexit tragédia, de nem hagyjuk cserben a briteket

Egy sor, különböző konfigurációban összeülő tanácsi ülésen az európai állam- és kormányfők az éghajlatváltozásról és az európai zöld megállapodásról, az unió hosszú távú költségvetéséről, a Brexitről, a gazdasági és monetáris unióról, az Európa jövőjéről szóló konferenciáról és külügyekről cseréltek eszmét. Ursula von der Leyen egyebek mellett arról beszélt, hogy óriási kihívás és feladat áll a Bizottság, a Tanács és a Parlament előtt, de ezeket közös erővel sokkal könnyebb leküzdeni. Hangsúlyozta azt is, hogy amennyiben eredményeket akarnak elérni, megfelelő forrásokra van szükség, valamint meg kell teremteni a közös valuta lehetőségét. A bankuniót is meg kell valósítani az elnök asszony szerint, aki arról is beszélt, hogy a nemzeti banki kockázatot csökkenteni kell, mindemellett közös banki rendszert kell biztosítani. Véleménye szerint az euróövezet munkamódját meg kell változtatni; ami hiányzik, az a stabilizációs eszköz. A Brexitről is kifejtette a véleményét: egyértelmű győzelmet aratott Boris Johnson, így a kilépés deklarálódott. Megköszönte azoknak a képviselőknek a bátorságát, akik a maradás mellett kardoskodtak.

Önök hiányozni fognak, de azok nem, akik csak kiabálni tudtak

– mondta. Hozzátette: "ha nem tudunk 2020. december végéig megállapodásra jutni, akkor az nagy gondot fog jelenteni minden fél számára". Von der Leyen aztán arról beszélt, hogy az uniónak nem az az érdeke, hogy a helyzet rossz legyen. Szavai szerint az Egyesült Királysággal a kilépést követően "példátlan kapcsolatot kell teremteni", majd kifejtette, hogy a Brexit nem valami vége, hanem az új kezdete, és fontos, hogy "megmaradjon a jó kapcsolat az Egyesült Királyságban élő barátainkkal".

Manfred Weber szerint "a Brexit egy történelmi hiba". Véleménye szerint az előző Tanács "szégyenletes döntést hozott, hogy nem folytatja a párbeszédet Macedóniával".

Dacian Ciolos (Renew) elnök úgy fogalmazott, hogy szükség van az Európai Tanácsra, mint új partnerre. Charles Micheltől azt kérte, hogy erős parlamenti költségvetéshez járuljon hozzá, a költségvetés ne a tagállamok kezébe maradjon.

A Brexit nem a történet vége, továbbra is partnerek leszünk

– fogalmazott, hozzátéve, hogy jó kapcsolatot kell fenntartani.

Mint ismert: az Európai Tanács Charles Michelt választotta az Európai Tanács következő elnökévé, megbízatása a 2019. december 1-jétől 2022. május 31-ig tartó időszakra szól. Ez a két és fél évre szóló megbízatás egyszer megújítható.

Ska Keller (Verts/ALE) szerint konkrét lépésekre van szükség, a klímacélok eléréséhez több anyagi forrásra van szükség, a Tanácsnak pedig ezt biztosítania kell majd. A klímaváltozás nem áll meg az országhatárokon.

A Brexit tragédia, de nem hagyjuk cserben a briteket

– mondta.

Az Európai Parlament plenáris ülése - Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Gerolf Annemans (ID) belga képviselő szerint Macron felrúgta a spitzenkandidat-rendszert, de legalább egy frankofón személyt javasolt a Tanács elnökének, mert azt gondolta, hogy egy belga miniszterelnök talán sikeres lehet abban a pozícióban. De szerinte ez nagyon nem volt jó döntés, hiszen meg kell nézni, hogy Belgiumban káosz van:

A belga politikai válság 300. napját éltük ma, senki nem tudja, mi fog történni. A Charles Michel-kormány majdnem diktatórikusan kormányzott, de efelett mindenki szemet hunyt. Ez az ember támogatja a tömeges bevándorlást, és én Belgiumban élő belgaként azt mondom, hogy Michel egy politikai káoszt fog hozni, ami olyan katasztrofális lesz az EP számára, mint a belgák számára volt.

Michael Heaver angol független képviselő úgy fogalmazott, hogy nagyon büszke az angol népre:

Új fejezetet indítunk nagyszerű népünk életében, végre saját kezünkbe vesszük a sorsunkat, irányítást a határaink felett.

Danuta Hübner (EPP) képviselő asszony erre úgy reagált, hogy "jó lenne látni, hogyan képzeli a politikai jövőjét a Brexitet követően". A brit képviselők válaszul a brit zászlót kezdték el lobogtatni.

Guy Verhofstadt: "amit hallottunk, az botrány. Belgiumban minden rendben van". A Renew képviselője ezután arról beszélt, hogy nem fognak hiányozni azok a képviselők, akik a kilépés mellett kardoskodtak. Nicolas Bay (ID) erre úgy reagált, hogy Verhofstadt és pártja olyan politikát folytat, ami ellentétes az angolok érdekével. Szavai szerint a Brexit a britek akarata, és politikai győzelem is.

Nigel Farage nem kímélte képviselőtársait az Európai Parlament szerdai ülésén. A brit képviselő szerint az eddigi felszólalók – köztük Von der Leyen, Verhofstadt – nemcsak olyan unalmasak, mint a csatornavíz, de inkompetensek is.

Önök olyan unalmasak,mint a csatornavíz. (...) De mi végre olyan államot fogunk létrehozni, amit nem egy bűnbanda fog irányítani

– fogalmazott a Brexit-párti képviselő, hozzátéve, hogy a kilépés nem egy új kezdet – amiként Ursula von der Leyen fogalmazott –, hanem "maga a vég", "Anglia nem kér többet az Európai Unióból". Farage szerint a lengyelek többsége is a kilépés mellett szavazna, és arra szólította fel Lengyelországot, hogy legyenek ők is bátrak, lépjenek ki ők is, amiként Anglia tette.

Tóth Edina fideszes EP-képviselő felszólalásában üdvözölte az Európai Unió tagországainak megállapodását a 2050-re tervezett európai karbonsemlegességről, ám felhívta a figyelmet arra, hogy le kell fektetni néhány fontos alapelvet a további lépések előtt. A néppárti politikus emlékeztetett, hogy a klímasemlegességért az állampolgárok helyett a leginkább szennyező nagyvállalatoknak és országoknak kell fizetnie. Hangsúlyozta továbbá, hogy az új szabályok nem eredményezhetik az energia-, élelmiszer-és üzemanyagárak emelkedését. A kohéziós támogatásokat nem szabad elvonni a szegényebb tagállamoktól, hiszen a költségek csökkentése tovább növelné az EU-n belüli egyenlőtlenségeket. Mindezek mellett pedig elengedhetetlen a technológia-semlegesség elvének tiszteletben tartása a széndioxid-kibocsátás mérsékléséhez.

Magyarország nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítja klímavédelmi elkötelezettségét, hiszen 1990 óta 32 százalékkal csökkentette széndioxid-kibocsátását

– zárta felszólalását Tóth Edina.

Ilham Tohti kapja a 2019-es Szaharov-díjat

Ilham Tohti ujgur tudós és emberi jogi aktivista szerdán ünnepélyes keretek között kapta meg a 2019-es, a gondolat szabadságáért járó Szaharov-díjat, amit azonban nem ő, hanem lánya, Jewher Ilham vett át, Tohtit ugyanis szeparatizmussal kapcsolatos vádak alapján életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Kínában. Jewher Ilham a Parlament elnökétől, David Sassolitól szerda délben, a strasbourgi ünnepélyes ülésen vette át a díjat apja nevében.

Ilham Tohti aktivista munkáján keresztül képes volt megadni a szót az ujguroknak. (...) Tohti húsz éven keresztül dolgozott azért, hogy párbeszéd induljon köztük és a Kínában élő többi nép között, és kölcsönösen próbálják megérteni egymást

– mondta a Parlament elnöke, David Sassoli a díjátadón. Hozzátette:

Ma örülnünk kellene, és a szólásszabadságot kellene ünnepelnünk. Ehelyett szomorú nap a mai. Ismét üres a díjazott széke, mert olyan világban élünk, ahol a gondolatszabadság nem mindig jár együtt a fizikai szabadsággal.

Jewher Ilham a díj átvételekor így fogalmazott beszédében:

Megtisztelő, hogy ma édesapám nevében átvehetem a Szaharov-díjat az Európai Parlamentben. Hálás vagyok, hogy elmesélhetem a történetét, mert neki magának nincs erre lehetősége. Őszintén, sajnos nem tudom, hol van az édesapám. A családunk legutóbb 2017-ben hallott hírt róla.

Ilham Tohti lánya hozzátette:

Ma a Kínában élő ujgur közösség nem élhet szabadon (...) sem az iskolában, sem nyilvános helyeken, sem otthon. Az édesapámra, mint sok más honfitársára, rásütötték az erőszakos szélsőséges bélyegét, akinek betegségét kezelni kell, gondolkodásmódját pedig meg kell változtatni. Az erőszakos szélsőséges bélyege az, ami miatt a kormány egymillió, vagy annál is több embert "koncentrációs táborokba" küldött, ahol az ujguroknak fel kell adniuk a vallásukat, nyelvüket és kultúrájukat, ahol az embereket kínozzák, sokuk életét is veszti.

2017 áprilisa óta az ujgur közösségből több mint egymillió embert küldtek internálótáborokba, ahol arra kényszerítik őket, hogy lemondjanak nemzeti identitásukról és vallásukról, és fogadjanak hűséget a kínai kormánynak.

Jewher Ilham édesapja ügyének támogatását kérte a Parlamentben:

Akik itt ülnek a teremben, vagy hallgatják a beszédemet, kérdezem önöket: önök szerint van azzal gond, ahogy a kínai kormány az ujgur közösséggel bánik? Ha a válaszuk igen, akkor kérem, dolgozzunk a megoldáson.

David Sassoli beszédében Ilham Tohti azonnali, feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte, és a többi, börtönben sínylődő Szaharov-díjas számára is szabadságot kért.

Ezek az emberek azért jutottak oda, mert kiálltak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelme mellett

– fogalmazott az elnök.

Ilham Tohti ujgur közgazdász a Szaharov-díj 2019-es nyertese. Fotó: EP

Az idei Szaharov-díj döntősei az alábbiak voltak: a meggyilkolt brazil politikai és emberi jogi aktivista, Marielle Franco, az őslakos brazil vezető és környezetvédő Raoni törzsfőnök, Claudelice Silva dos Santos brazil környezetvédő és emberi jogi aktivista, valamint a The Restorers: öt kenyai diák – Stacy Owino, Cynthia Otieno, Purity Achieng, Mascrine Atieno és Ivy Akinyi –, akik a női nemiszerv-csonkítás áldozatai számára fejlesztettek ki egy alkalmazást, az i-Cut-ot.

A Szaharov-díj a gondolat- és véleményszabadságért Andrej Szaharov, a Nobel-békedíjjal kitüntetett orosz fizikus nevét viseli. 1988-ban alapították, és olyan embereket vagy csoportokat tüntetnek ki vele, akik az emberi és alapvető jogok védelme érdekében dolgoznak.

Meg kell szüntetni a kettős mérce használatát a kisebbségi jogok terén!

Az Európai Parlament plenáris ülésén emlékezett meg a Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta tizedik évfordulójáról. Deli Andor és Gál Kinga fideszes EP-képviselők a vita kapcsán emlékeztettek a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és a tagállamok közötti kettős mérce alkalmazásának elkerülésére ezen a területen. Deli Andor vajdasági politikus kiemelte:

Immáron tíz éve annak, hogy hatályba lépett az Európai Unió működését meghatározó Lisszaboni Szerződés. Ez az évforduló kiemelten fontos az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek számára, hiszen ez a dokumentum tartalmazza először közösségi szinten azt, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása közös európai érték. A Szerződés néhány éven belül kiegészült a jogilag kötelező erejű Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely egyértelműen kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, többek között a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő megkülönböztetés, valamint az unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget.

A néppárti képviselő emlékeztetett:

Tíz év után azonban az is egyértelművé vált, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a valós tartalommal való megtöltése még mindig várat magára. Az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak megvalósítása számos uniós tagállamban nehézségekbe ütközik és az uniós jogszabályokon sem köszönnek vissza ezek az alapelvek. Ezért fontos, hogy ne vesszen kárba az elkövetkező tíz év!

Deli kiemelte:

Az Európa jövőjéről szervezett konzultáció és a Minority Safepack kezdeményezés jó alkalmat és alapot teremtenek ahhoz, hogy a Szerződés következő évfordulóján már olyan, az alapelveken túlmutató, konkrét uniós jogszabályokat tudjunk felmutatni, amelyek megfelelően támogatják az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségeket és az őket megillető jogokat.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő emlékeztetett:

Az a kiábrándító valóság, hogy következmények nélkül maradhatnak még a legfelháborítóbb nemzeti kisebbségeket érintő jogsértések is, mint például Malina Hedvig ügye, a visszaállamosítások, vagy a kisebbségek nyelv- és szimbólumhasználatának korlátozása. Az Európai Bizottság következetesen jogkörhiányra vagy tagállami kompetenciára hivatkozik, ha épp nem fűződik politikai érdeke a jogvédelemhez, az elvek melletti kiálláshoz.

A képviselő megjegyezte:

Napjainkban sajnos sok esetben ideológiai küzdelem eszközévé és a kettős mércével mérés eszközévé válnak az alapvető jogok. Egyes, a sorba be nem álló, és szinte minden esetben keresztény-konzervatív vezetésű tagállomokon kifogásolhatók és számonkérhetőek nemzeti szuverenitásba ütköző kérdések is. Ugyanakkor más, általában baloldali, liberális kormányú tagállamok felé eltűnik ez a szigor, és marad a mindenre elnéző kompetenciahiány megállapítása. A kettős mérce, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament az elmúlt 10 évben alkalmazott, rombolta az unió koherenciáját és a közös Európába vetett hitet. Európa jövőjét illetően tehát van még bőven teendőnk!

Fizessenek adót a digitális óriások, de adóharmonizáció nélkül!

Az Európai Parlament a mai napon állásfoglalási indítványt fogadott el a digitalizált és globalizált gazdaságban történő méltányos adózásról. Győri Enikő fideszes EP-képviselő időszerűnek nevezte, hogy a digitális vállalatok is kivegyék a részüket a közteherviselésből. Figyelmeztetett azonban, hogy ez semmiképp sem történhet az EU versenyképességének romlásával. Győri Enikő plenáris felszólalásában rámutatott:

Tarthatatlan, hogy alig fizessenek adót az olyan cégek, mint a Google, a Facebook vagy az Amazon, miközben óriási bevételre tesznek szert. Helyes úton járunk, amikor megadóztatásukra nemzetközi megoldást keresünk, méghozzá az uniónál tágabb keretben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ehhez kiváló platform.

A néppárti képviselő egyetért az OECD által előterjesztett kétpilléres javaslatból az elsővel, amely a jelenleginél több adóztatási jogot biztosítana a vállalatok ügyfeleinek tartózkodási helyéül szolgáló államnak. Ugyanakkor komoly aggályokra hívja fel a figyelmet a második javaslattal kapcsolatban, amely bevezetné a minimumadót.

Nem készült a témában hatástanulmány, így nincs garancia arra, hogy egy ilyen intézkedéssel esetleg nem rontanánk saját versenyképességünket és hizlalnánk az adóparadicsomokat

– tájékoztatott Győri Enikő.

A határozat szövegébe továbbá olyan elemek kerültek be, amelyek az uniós adópolitika területén a többségi szavazás, továbbá az adószabályok magasabb harmonizációjának irányába mutatnak. Ez csökkentené az unión belüli tisztességes verseny lehetőségét, és következményeként a vállalatok az EU-n kívülre tennék át a székhelyüket. A versenyképesség veszélyeztetése ellentétes az unió, és így Magyarország érdekével, ezért a magyar néppárti delegáció nem támogatta az állásfoglalási indítványt

– hívta fel a figyelmet Győri Enikő.