Pesti Srácok

Navracsics mint díszlet

Navracsics mint díszlet

Egyre egyértelműbb, hogy az RMDSZ képtelen megbirkózni az erdélyi magyarság jogainak védelmével, érdekeinek hatékony képviseletével járó feladatokkal. Hogy a bűnös érdektelenséggel társuló szakmai felkészületlenség az oka ennek az alkalmatlanságnak, vagy valami más, annak könnyen utánajárhat bárki… Elég, ha csak a “szövetségnek” az anyanyelvi oktatás terén elszenvedett sorozatos kudarcait említem példaként, kezdve a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium épületének újraállamosításával, folytatva a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraindítására tett sikertelen kísérlettel, bezárva a magyar nyelvű orvosképzés felszámolása elleni tétova próbálkozásokkal. Ha valamit meghallgattak, szisszenés nélkül átvettek az anyaország felől érkező “tanácsokból”, az a Kovács László-féle klasszikus “merjünk kicsik lenni!” parancs. Ezzel magyarázható, hogy − maradjunk az oktatásnál − ma már szó sem esik a kilencvenes években még lépten-nyomon hangoztatott, az óvodától az egyetemig terjedő magyar nyelvű állami iskolarendszer megteremtésére vonatkozó követelésről. Érdekvédőink megelégedtek a magyar állami támogatással működő Sapientia–EMTE magánegyetemmel. Emlékeztetőül: amikor annak idején a szervezési munka folyt, éppen az RMDSZ akkori “hatalmasai” voltak azok, akik, miután megpróbálták lebeszélni, a leginkább akadályozták Hollanda Dénes professzort. Végül, amikor Orbán Viktornak köszönhetően 2000-ben mégiscsak megalakult az intézmény, megpróbálták kisajátítani a sikert, a saját érdemükként beállítani az egyetemalapítást. Valami hasonló történt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) esetében is: amint megszületett az oktatási törvény, amely három felsőoktatási intézménynek – kolozsvári Babeș-Bolyai, marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, illetve a MOGYE −, amelyeken magyar nyelvű oktatás is folyik, biztosította a multikulturális státust, a szövetségi politikusok örökre megoldottnak vélték a magyar nyélvű oktatás problémáját. Csakhogy a MOGYE szenátusának többségben lévő román oktatói, az egyetemi autonómiára hivatkozva, megtagadták a törvény alkalmazását, amely az önálló magyar tanszékek felállításáról is rendelkezik. Az RMDSZ érdekérvényesító ereje pedig kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a törvény betartására szorítsa az egyetemet. Itt tartunk most. Azaz, hol is? Ott, hogy egy helyi önkormányzat kompetenciájába tartozó iskolaalapítás – a római katolikus iskolára gondolok – ma már meghaladja az RMDSZ problémamegoldó képességeit, ezért a magyar miniszterelnöknek kell közbelépnie a legfőbb román kormánypárt elnökénél, hogy elhárítsa az akadályokat. Hogy a román ígéretnél – többségi nemzethez tartozó egykori kollégám válaszolta volt, amikor felelőtlen, mert betartatlan ígéretei miatt kérdőre vontam, hogy “tanuld meg, román ember olyan szegény soha nem lehet, hogy ígérni ne tudjon” – számíthatunk-e többre, nos, azt ebben az esetben is igen kétlem. Hacsak valami hátsó szándék, politikai számítás nem áll a háttérben. Mint például az, hogy beleegyeznek a katolikus iskola újraindításába, de a MOGYE-t illető követeléseinkről örökre le kell mondanunk… És ehhez most díszletnek, paravánnak használják a gyanútlan – vagy polkorrektségében a falig, azaz a politikai öngyilkosságig elmenő? − Navracsics Tibor, a sportért, ifjúságért, oktatásért és kultúráért felelős európai biztos személyét, akit teljesen indololatlanul hívtak most Marosvásárhelyre. S ahol, úgy tűnik, rajta kívül mindenki értette, amit a román oktatási miniszter Kelemen azon felvetésére válaszolt, hogy ennyi év után már illene tiszteletben tartani az oktatási törvényt, s amire a román tárcavezető kimondta: az egyetemi autonómiát nem szabad felülírni, szerinte ugyanis a törvénybe foglaltak csak ajánló jellegűek, kötelezettséget nem vonnak maguk után. Magyarán: úgyis azt tesszük, amit akarunk. Punktum.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.