Román-magyar vegyespárt?
Az utóbbi időben egyre többekben és egyre gyakrabban merül fel egy erdélyi román-magyar vegyespárt megalakításának a gondolata. Legutóbb éppen Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ-ből nemrég kilépett liberális politikus személye kapcsán került újra napirendre a téma. Sokan tudni vélik, hogy Traian Băsescu államelnök egykori kisebbségügyi tanácsosa és Sabin Gherman kolozsvári publicista, bár a nyilvánosság előtt ezt még nem egészen ismerik be, de éppen az említett terven dolgoznak. A vegyespárt szükségességének Sabin Gherman, az
Elegem van Romániából
röpirat szerzője a legelszántabb hirdetője. Az ötletgazdáról csak elismeréssel szólhatunk, évek, akár azt is mondhatnánk, évtizedek óta a román-magyar kapcsolatok rendezésének szorgalmazója. Első próbálkozása, az Erdély-Bánát Liga hivatalos bejegyeztetése a szinte teljesíthetetlen feltételeket szabó párttörvény miatt bukott el. Ettől függetlenül Gherman konokul kiáll ötlete megvalósítása mellett. Meg is kapja érte rendszeresen a román nemztféltőktől a magyarbérenc jelzőt. Abból kiindulva, hogy az RMDSZ – egyre csökkenő érdekérvényesítő ereje folytán – képtelen az erdélyi magyarság érdekeinek megfelelő képviseletére, talán nem ártana elgondolkodni azon, hogy mi a teendő, milyen úton-módon lehetne javítani a magyar érdekképviselet hatékonyságán. A nagy kérdés: mennyire alkalmas e feladatra egy román-magyar vegyespárt? Eddigi tapasztalataink alapján igencsak kérdésesnek tűnik, hogy egy hasonló politikai konstrukció lenne erre a legmegfelelőbb megoldás... Különösen most, a centenárium évében, s el egészen a trianoni bélkeszerződések századik évfordulójáig biztosan nem. Erdélyben már megtapasztalhattuk, milyen a vegyes intézményekben való román-magyar együttélés. Különösen a vegyes iskolák szolgáltak szomorú tapasztalatokkal, ahol a magyar elemet rövidesen indokolatlanul háttérbe szorították. Legyen világos: értelmes ember nem vágyik oda, ahol másodrendű állampolgárként kezelik. A fentről érkező ukázra létrehozott kényszerű etnikai együttélés, közösködés mindig a hátrányunkra volt. A felsoroltak alapján leírható: a Kárpát-medencében még nem jött el a hasonló politikai építkezés ideje. Ezt a szlovák-magyar vegyespárt, a MOST-HíD példája ékesen bizonyítja. Ezt ismerte fel a Fidesz is, amely az elszakított nemzetrészek esetében az etnikailag tiszta magyar pártokban látja a hatékony magyar érdekképviselet egyedüli garanciáját. Tegyük hozzá: joggal.
