Székelyföld ostroma

Megszokhattuk, hogy Bukarestben időnként meg-meghúzzák a vészharangot: veszélyben a demokrácia! Igaz, kevesebbszer féltik a demokráciát – hogy mit is értenek ezek az emberek a demokrácián, azt jobb, ha nem firtatjuk –, mint mondjuk a hazát. S mikor a hazaféltés szóba kerül, akkor elsősorban az oroszoktól, meg tőlünk, magyaroktól féltik. Nem tudom, ki hogyan van vele, de számomra például demokrácia-ügyben – megjegyzem: úgy egyébként sem – nem kifejezetten az a mérvadó, amit a Dimbovica partján mondanak. Néhány évvel ezelőtt, az első marosvásárhelyi székely szabadság napi rendezvény kapcsán például a Székelyföldön akkoriban gyakran megforduló akkori államfő, Traian Băsescu az autonómiával kapcsolatosan fejtette ki igencsak magvas gondolatait. Nem sikerült ugyan annyira frappánsra, mint a már klasszikusnak számító “annyi autonómia jár Széklyudavarhelynek, mint Caracalnak” szentencia, de zért érdemes felidézni. Akkor az Erdélybe látogató magyarországi politikusoknak, kormánytagoknak szólt a kritika, de úgy, hogy az erdélyiek is értsenek a szóból. Băsescu az autonómia fogalmának tisztázására is felszólította a magyar politikusokat, közéleti szereplőket, a székely önrendelkezés követelőit. Sajnos, ezen a téren azóta sem történt semmi érdemleges. Ami kizárólag az erdélyi magyar politikai osztály sara. Sokak véleménye szerint Romániában egy, a Román Hírszerző Szolgálatban (SRI) és az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) gyökerező „nemzetbiztonsági szekta” jött létre, amely szándékosan kompromittálja a politikai intézményeket, és amelynek a legmagasabb kormányhivatalokban is vannak képviselői. „Egy olyan nemzetbiztonsági szektáról van szó, amely átláthatatlan módon akarja ellenőrizni a politikai döntéshozatalt” – vélekedett akkoriban Băsescu. Ami, úgy tűnik, jórészt sikerült is nekik. Mármint az ex-államelnök által “nemzetbiztonsági szektának” nevezett köröknek. Ha jól meggondoljuk, mindez összecseng a Stefano Bottoni történész által többször kifejtettekkel, miszerint a Székelyföldön a Securitate soha nem volt olyan erős, mint ma a SRI. Ezzel magyarázható a székelyföldi városok vezetőinek tervszerűen végrehajtott – lásd a Dan Tanasa-jelenséget – megvádolása is. Továbbá a “székely terroristák” bebörtönzése. Hogy az egyéb, különösen a visszaszolgáltatott egyházi és magánjavak újraállamosítását célzó törekvéseket ne is említsem. Ostrom ez a javából.