Pesti Srácok

Egy fényesnek aligha mondható jövő kezdete?

Egy fényesnek aligha mondható jövő kezdete?

Közeleg a májusi EP-választások időpontja, az erdélyi magyar politikai alakulatok is készülnek a megmérettetésre. Igaz, egyelőre csak annyi látszik, hogy méregetik, kóstolgatják egymást: melyik képes nagyobbat szakítani a magyar szavazók által leadandó voksokból. Elsőként a Magyar Polgári Párt (MPP) jelentette be, hogy – nyilván a két szervezet közötti együttműködési szerződés szellemében, amely korábban már két parlamenti helyet is „hozott” a pártnak – befutó helyet szeretne az RMDSZ jelöltlistáján. Közben rádöbbenhettek, hogy kicsit túllőttek a célon, mert az utóbbi időben már nem nagyon hangoztatják követelésüket. Az Erdélyi Magyar Néppárt pedig azt javasolta: a három alakulat állítson koalíciós jelöltlistát, amelyen elnökük, Szilágyi Zsolt képviselje őket. Az RMDSZ csuklóból visszautasította mindkét kispárt követelését, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ha március 1-jéig megegyeznek, akkor a listára az MPP és az EMNP jelöltjei is felkerüljenek. Időközben az RMDSZ véglegesítette a csúcsjelöltjeinek névsorát. Tájékoztatásul: a Romániában 6,5 százalékos arányban élő magyarságnak a számítások szerint két jelölt bejuttatására van reális esélye. Ahhoz, hogy három mandátumot szerezzen, a magyarság jelöltlistájának a szavazatok több, mint 9 százalékát kellene megszereznie. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a szavazatmaximálásra legkézenfekvőbb megoldásnak a három párti koalíciós jelöltlista állítása mutatkozna. Csakhogy ettől – legalábbis egyelőre – az RMDSZ elzárkózik, arra hivatkozva, hogy az arculatvesztéssel járna. Talán inkább arról lehet szó, hogy nem hajlandó engedményeket tenni a kisebb pártok javára. Ami a „szövetség” szűk politikai szemszögéből tekintve talán érthető is. A kisebb pártok túlzónak is minősíthető követelései inkább amolyan politikai blöffnek tekinthetők, mint értékelhető politikai teljesítményen alapuló, jogos igénynek. Ezért van az, hogy képtelenek visszaverni az RMDSZ azon érvelését, hogy a 2016-os helyhatósági választásokon például az erdélyi választópolgárok által leadott voksok 85-90 százalékát a „szövetség” szerezte meg. A törvényhozási választásokon az MPP jelöltjei már az RMDSZ-listán szerepeltek, az EMNP pedig el sem indult. Az RMDSZ túlzott magabiztossága indokolatlannak tűnik, hisz az utóbbi években támogatottságuk jelentősen csökkent, egyes felmérések szerint korántsem biztos, hogy eléri a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Legutóbb a Politico című, nem kimondottan a magyarok iránti elfogulatlanságáról ismert uniós hírportál tett közzé aggodalomra okot adó adatokat a májusi európai parlamenti választás kapcsán. A Politico több felmérés alapján végzett számításai szerint az RMDSZ nem jutna be az uniós törvényhozásba. Ennek fényében talán mégiscsak érdemes lenne elgondolkodniuk az illetékeseknek a koalíció szükségességén. Hogy a 2019-es EP-választás elbukása ne úgy íródjék be az RMDSZ-annalesekbe, mint egy fényesnek aligha mondható jövő kezdete.  

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.