Pesti Srácok

Megünnepeltetnék velünk Trianont

Megünnepeltetnék velünk Trianont

Döntött a román képviselőház: elutasította az államfő kérését, hogy tárgyalja újra – esetleg módosítsa – a Trianon-törvényt*. Az újratárgyalás mellett csak az RMDSZ törvényhozói szavaztak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tartózkodtak, a Szociáldemokrata Párt (PS) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) – a döntő többség – viszont ellenezték. Most már csak annyi maradt hátra, hogy az államfő kihirdesse „a román identitásra és román államra nézve alapvető fontossággal bíró” jogszabályt, amire a törvény-kezdeményező szocialista párti szenátor fel is szólította már. Ezek szerint ezentúl nemcsak az országcsonkolást kimondó 1918. december 1-jei gyulafehérvári Nagygyűlés évfordulója, hanem az 1920. június 4-i trianoni békediktátum napja is nemzeti ünnepnek számít Romániában. Amelyek lelkes megünneplését tőlünk, itt élő magyaroktól is elvárnák, sőt megkövetelnék… Az ilyenkor obligát hűségeskük kíséretében. Nem tehetek mást, újra idézem azt, amit Willer József képviselő egy 1932-ben, a bukaresti képviselőházban elmondott beszédében fogalmazott meg:

“(…) Uraim, vegyék elő józanságukat és nyugalmukat. Ítéljék meg: december elseje éppen úgy örömnapja a román népnek, mint amilyen gyásznapja a magyar nemzetnek, mert Magyarország katasztrófáját hozta meg. Ha magyar ember december elsején önök elé áll és azt mondja, hogy az ő szíve is tele van örömmel, az ilyen kijelentés merőben ellentétben áll az emberi természettel és éppen ezért kérem, hogy ilyesmit ne kívánjanak tőlem (…).”

Nem hinném, hogy létezne jóérzésű, felelősen gondolkodó román ember, aki szerint elképzelhető, hogy jóérzésű, felelősen gondolkodó magyar ember megünnepelje az országcsonkítást. Még száz évvel Trianon után sem… Akkor mégis miért tartották szükségesnek, mi célt szolgálhat az ominózus jogszabály? Nos, nem akarok felelőtlen találgatásokba bocsátkozni – bár lenne néhány sejtésem –, megsérteni sem szeretnék olyanokat, akik nem érdemelnék meg. Igaz, olyanok is vannak szép számban, akik már rég rászolgáltak volna a kemény szavakra, sőt, a sértegetésre is… Ők azok, akiknek – bizonyos, akár orvosinak is nevezhető okoknál fogva – létfontosságú, hogy időnként jelezzék, ki a kakas a szemétdombon. Azt kell mondanom, talán a román Trianon-szindrómában keresendők az okok. De hát ez van… A politikusok tették, mert tehették, s egyszersmind megmutatták azt is, hogy mire, mennyire képesek. Ennyire.

*A parlament által még júniusban elfogadott jogszabály értelmében a kormánynak és az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én az ország közterein kitűzzék a román nemzeti lobogót. Az alkalomból szervezendő, a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvényekhez a hatóságok kötelesek logisztikai vagy költségvetési támogatás nyújtani, az eseményekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.