Pesti Srácok

Ha a zsidókét lehet, az erdélyi magyarokét miért nem?

Ha a zsidókét lehet, az erdélyi magyarokét miért nem?

  Nem tudtam, mi hiányzott még a boldogsághoz, de amióta megjelent a hír, hogy a 2023-24-es tanévben bevezetésre kerül

A zsidók története. A holokauszt

című új tantárgy, már tudom. A törvénykezdeményezést hétfőn fogadta el a szenátus, miután korábban a képviselőház is áldását adta rá. Csak az ultranacionalista nézeteket valló, ezért szalonképtelennek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói ellenezték mindkét házban az új tantárgy bevezetését. Legfőbb érvük: ezzel a bukaresti parlament azt a látszatot kelti, hogy Románia antiszemita ország, ahol a zsidók speciális védelemre szorulnak. Nem szorulnak, mert nincsenek, mára a zsidóság gyakorlatilag eltűnt Romániából. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a második világháború előtt még több mint 700 ezer főt kitevő zsidó közösség mára kevesebb mint 4 ezerre csökkent. Az AUR szerint akkor lenne indokolt a zsidóság történetét Romániában oktatni, ha Izraelben is kötelező tantárgy lenne a románok története. Az oktatási kerettörvény módosításánál – a nemzeti kisebbségi frakció és több román párt képviselői mellett – az RMDSZ is kezdeményezőként vállalt szerepet. „A jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt. Célunk, hogy nemet mondjunk a félelemből és tudatlanságból táplálkozó manipulációra, ordas eszmékre. Remélem, hogy ez a határozat csak egy lépés lesz afelé, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző nemzeti kisebbségek vagy a többségi csoportok szenvedéseire, érzékenységére" – idézte Novák Csaba Zoltánnak, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnökének parlamenti felszólalását az RMDSZ hétfői hírlevele. Elgondolkodtató, hogy az RMDSZ szenátorának „a világjárvány okozta válság pillanataiban„ is a holokauszt jut eszébe. Hiába na, Novák Csaba Zoltán is úgy lehet ezzel, mint ama biológiai tevékenységgel a kelleténél jóval többet foglalkozó viccbéli alak: neki is mindenről

az

jut eszébe… Végül csak annyit: maradéktalanul akkor lennék boldog, ha az erdélyi magyarság története is külön tantárgyként kerülne bevezetésre a romániai iskolákban. Ha a zsidókét lehet, az erdélyi magyarokét miért nem?

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.