Pesti Srácok

Ha a zsidókét lehet, az erdélyi magyarokét miért nem?

Ha a zsidókét lehet, az erdélyi magyarokét miért nem?

  Nem tudtam, mi hiányzott még a boldogsághoz, de amióta megjelent a hír, hogy a 2023-24-es tanévben bevezetésre kerül

A zsidók története. A holokauszt

című új tantárgy, már tudom. A törvénykezdeményezést hétfőn fogadta el a szenátus, miután korábban a képviselőház is áldását adta rá. Csak az ultranacionalista nézeteket valló, ezért szalonképtelennek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói ellenezték mindkét házban az új tantárgy bevezetését. Legfőbb érvük: ezzel a bukaresti parlament azt a látszatot kelti, hogy Románia antiszemita ország, ahol a zsidók speciális védelemre szorulnak. Nem szorulnak, mert nincsenek, mára a zsidóság gyakorlatilag eltűnt Romániából. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a második világháború előtt még több mint 700 ezer főt kitevő zsidó közösség mára kevesebb mint 4 ezerre csökkent. Az AUR szerint akkor lenne indokolt a zsidóság történetét Romániában oktatni, ha Izraelben is kötelező tantárgy lenne a románok története. Az oktatási kerettörvény módosításánál – a nemzeti kisebbségi frakció és több román párt képviselői mellett – az RMDSZ is kezdeményezőként vállalt szerepet. „A jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt. Célunk, hogy nemet mondjunk a félelemből és tudatlanságból táplálkozó manipulációra, ordas eszmékre. Remélem, hogy ez a határozat csak egy lépés lesz afelé, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző nemzeti kisebbségek vagy a többségi csoportok szenvedéseire, érzékenységére" – idézte Novák Csaba Zoltánnak, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnökének parlamenti felszólalását az RMDSZ hétfői hírlevele. Elgondolkodtató, hogy az RMDSZ szenátorának „a világjárvány okozta válság pillanataiban„ is a holokauszt jut eszébe. Hiába na, Novák Csaba Zoltán is úgy lehet ezzel, mint ama biológiai tevékenységgel a kelleténél jóval többet foglalkozó viccbéli alak: neki is mindenről

az

jut eszébe… Végül csak annyit: maradéktalanul akkor lennék boldog, ha az erdélyi magyarság története is külön tantárgyként kerülne bevezetésre a romániai iskolákban. Ha a zsidókét lehet, az erdélyi magyarokét miért nem?

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.