Pesti Srácok

Túléljük ezt is…

Túléljük ezt is…

A román nemzeti ünnep közeledtével – ahogyan az lenni szokott – újra színre léptek azok, akik mindig kaphatók arra, hogy tevőleges szerepet vállaljanak a román-magyar ellentétek kiélezésében. Régi és ismert foglalatosságuk ez nékik. Tagadhatatlan, a magyargyűlölet a román társadalom széles rétegeinek legfőbb jellemzője: pontosan nem is tudják, miért, de gyanakvóan tekintenek mindenre, zsigerből elutasítanak mindent, ami magyar. Számtalanszor tapasztalhattuk, hogy közéleti és egyéb ügyekben megszólaló román emberek – politológusok, újságírók, stb. –, akiknek véleményére adunk, amint magyarokkal kapcsolatos téma kerül szóba, nyomban fröcsögő sovinizmusra váltanak. Miért van ez így? Talán a lélekbúvárok szolgálhatnak megfelelő magyarázattal rá… Hajlok arra, hogy osszam azok véleményét, akik abban látják ennek legfőbb okát, hogy bizony nem ugyanazokat a könyveket olvastuk. Vagy inkább nem olvastuk… És főleg: történelmi ismereteinket – feltéve, ha egyáltalán vannak – nem ugyanazokból a forrásokból merítettük. Ami természetes, amiként az eltérő nézőpontok is, ahonnan az eseményeket szemléljük… Lásd: Trianon. Egy biztos, a szükséges tudás hiányában bárki kiszolgáltatottá válik a különböző manipulációs kísérletekkel szemben. A hiányos történelmi ismeretekről szóltam az imént, íme, mit tartalmaz a román nemzeti ünneppé avanzsált 1918. december 1-jei eseményen felovasott Gyulafehérvári Nyilatkozat, amelyre oly gyakran hivatkoznak a nagyromán eszme hívei, de amelyet igen kevesen ismernek. A dokumentumban az áll, hogy a román nemzetgyűlés a bekebelezett területeknek ideiglenes autonómiát biztosít az általános népszavazással választott alkotmányozó testület összegyűléséig, továbbá kijelenti: teljes nemzeti szabadság jár az összes együtt élő népnek; minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által; a lakosok számának arányában minden népet képviseleti jog illet meg a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben. Emellett kijelenti, hogy egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság biztosítandó az állam minden felekezetének, továbbá teljes sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadság. Mi valósult meg mindebből? Hát nem sok… Ha pedig a be nem tartott ígéretekkel szembesítik őket, máris kitör a botrány, azonnal vádak özöne fogalmazódik meg: a magyarok lábbal tiporják Románia történelmét, a románok méltóságát. Eközben a jobb érzésű román ember csendben meghúzódik, lapul, nehogy színvallásra kényszerüljön. Azt kevesek vállalják, azért megbélyegzés, kiközösítés jár. Hogy mást ne mondjak…

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.