Pesti Srácok

A szentgyörgyi polgármester esete a Petőfi-szoborral

A szentgyörgyi polgármester esete a Petőfi-szoborral

Jövőben ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A magyar kulturális kormányzat Petőfi-emlékévet hirdetett ebből az alkalomból, de az elszakított nemzetrészek is igyekeznek lehetőségeikhez képest méltó módon megünnepelni a jeles évfordulót. Sepsiszentgyörgyön például egész alakos Petőfi-szobor felállítását tervezik. A városi önkormányzat az avatás időpontjául 2023. július 29-ét jelölte ki, a költő utolsó, Szendrey Júliához írott levelének dátumát, amelyben igencsak szép szavakkal szólt Sepsiszentgyörgyről. Nos, az elhatározást tett követte: a szobor elkészítésére idén augusztusban meghirdetett pályázatot, amelyre hat szoborterv érkezett be, Gergely Zoltán csíkkozmási születésű, Kolozsváron élő szobrászművész nyerte meg. Az emberfia gyanútlan naivságában azt hinné, ennyi elegendő is ahhoz, hogy nyílegyenesbe kerülhessen a terv a megvalósításig. Tévedés, nem olyan egyszerű az. Mivelhogy a városháza közösségi oldalán közzétette a nyertes művet, ami aztán kommentáradatot indított el a „műítész” hozzászólók körében. A „nép hangja” elhallatszott a megrendelő városházáig, sőt, meg is hallgattatott. A polgármester úgy döntött, hogy – túllépve a mégiscsak szakértőnek számító zsűri ítéletén – új pályázatot ír ki. Antal Árpád RMDSZ-es polgármester a következőképpen magyarázta a „bizonyítványát”: „Egy szakmai grémium által meghatározott sorrendet soha nem fogok megváltoztatni, de a lakosság véleményét is szeretném figyelembe venni.” Magyarán: mondjon bármit, vélekedjen bárhogyan a szakértő zsűri, Antal számára a vox populi – ezek szerint mégiscsak a nép az úr! – az irányadó. Arról nem szólt Antal Árpád, hogy a következő pályázatot ki, kik és miként, milyen megfontolások alapján fogják elbírálni, amiként arról sem, hogy az előzőhöz hasonló elutasító fogadtatás esetén újra átlép-e a zsűri döntésén. Továbbá az sem tisztázott, hogy ezek után – ha egyáltalán még felmerül egy újabb köztéri szobor felállításának gondolata – mi a garancia arra, hogy lesz-e pályázó, aki annak elkészítésére vállalkozna…

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.