Pesti Srácok

Az angol gyep titkáról és egybekről, de főleg ez utóbbiakról

Az angol gyep titkáról és egybekről, de főleg ez utóbbiakról

Lassan két hete, hogy az EU illetékes döntéshozói újfent keresztbe tettek Romániának, azaz megkadályozták a schengeni övezethez való csatlakozását. A „hóhér” szerepét – a polkorrekt munkamegosztás dícséretére – ezúttal Ausztria látta el, korábban mások. Nagy volt a felháborodás Bukarestben, elsősorban a média által feltüzelt közvélemény ítélte el Ausztria ellenséges lépését. A román diplomácia reakciója – bár a román nagykövetet visszarendelték – azonban túl lagymatagnak bizonyult, érezhetően a társadalmi felháborodás váltotta ki inkább, mintsem a meggyőződés. Azóta tombol az osztrákellenes hisztéria, a kancellár mellett, elsősorban az országban működő osztrák érdekeltségű vállalatok, bankok kerültek célkeresztbe. Közülük is elsősorban az OMV számít a legfőbb közellenségnek. Köztudomású: a privatizáció során az OMV tette rá a kezét – nyilván az akkori román kormány közreműködésével – a román kőolajipari óriásvállalatra, a Petromra. Az említett óriáscég fontos szerepet játszott – az OMV révén játszik ma is – a romániai hatalmi viszonyok alakulásában. Adrian Năstase egykori szocialista kormányfő mondta volt: aki a Petromot ellenőrzi, az ellenőrzi Romániát is. Mindenesetre a média már az OMV államosítását követeli, e célból aláírásgyűjtést is kezdeményeztek. Majd meglátjuk, hova fut ki az egész. Mindenesetre a román politikusok felelőssége szinte fel sem merül… Közben Iohannis mérsékelni próbálta a habzó hisztériát, kijelentvén, hogy a román állami intézmények nem szándékoznak bojkottálni osztrák tulajdonú vállalatokat. Ezzel szemben megteszik ezt román állami tulajdonban lévő vállalatok vezetői, akik a Raiffeisen, illetve az Erste BCR bankokban vezetett számláikat más, főleg román tulajdonú pénzintézetekbe helyezték át. Közben naponta hallani osztrákellenes kirohanásokat, amelyek által a románok – közemberek, politikusok – többnyire a rendszerváltás után szerzett frusztrációiknak engednek szabad teret. A minden jóízlést nélkülöző, ordenáré megnyilvánulásokról most szót se ejtsünk. Ismerős a mondás a híresen gyönyörű angol gyep titkáról: semmi rendkívüli, csak naponta kell nyírni és öntözni – úgy ötszáz évig. Ezt juttathatja eszünkbe a hirtelen román felhorgadás, önérzeteskedés, amely igencsak hiteltelennek tűnik… Miért? Mert éppen az hiányzik belőle, ami az angol gyepet olyan csodálatossá teszi: az ötszáz esztendő kitartása, a rendszeres ápolás, öntözés, nyírás… Más szóval a természetté vált szokás… Ezért aztán, mivel a semmiből bukkant elő, valószínűleg oda is süllyed vissza.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.