Pesti Srácok

Láttunk mi már karón varjút

Láttunk mi már karón varjút

A jelek szerint jótékény hatással volt a román diplomáciára a schengeni övezethez való sikertelen csatlakozási kísérlet nyomán kipattant társadalmi elégedetlenség, az országban működő osztrák cégek elleni bojkottban kicsúcsosodó össznépi felhorgadás. Igaz, a társadalom öntudatosabb, következésképpen tájékozottabb egyedeivel ellentétben, a megszólalók zöme – főleg politikusok – odáig sehogy sem akar eljutni, hogy ne csak az ország kifosztóit – ez esetben az osztrákokat – bélyegezzék meg hetediziglen, hanem azokat a román politikusokat is, akik – természetesen busás jutalék ellenében – mindezt lehetővé tették. Hogy esetleg felelősségre is vonják, az jelen körülmények között elképzelhetetlen. Ilyen-olyan fórumokon néha-néha szóvá tették/teszik, hogy a román kormányzat, diplomácia számára szinte nem léteznek a határokon kívül élő román nemzeti közösségek, legalábbis a bukaresti illetékesek alig foglalkoznak velük. Viszont mélyen sértve érzik magukat, ha más állam tesz valamit a Románia területén élő kisebbségeiért, különösképpen, ha Magyarországról van szó. A magyarországi románok kizárólag akkor jutnak eszükbe, ha a magyar kormány az erdélyi magyarság érdekében lép valamit. Ilyenkor rögtön méltatlankodnak egy sort, hogy mit akarnak a magyarok, mit követelőznek, hisz a magyarországi románoknak nincs sem parlamenti képviseletük, sem egyetemük, hát még autonómiájuk. Egyébként is – állnak elő a farbával – Romániában a nemzeti kisebbségek helyzete példaértékűen megoldott… A vázolt körülmények között valóban meglepetésként hat a román külügynek a nemzeti kisebbségek életét rendkívüli módon megnehezítő, az anyanyelvhasználati jogokat korlátozó, a nemzetiségek nyelvén folyó oktatást ellehetetlenítő új ukrán kisebségi törvényt kifogásoló állásfoglalása. A határozott hangvételű közlemény – ez előzmények ismeretében – amennyire váratlanul, előzmények nélkül, már-már a semmiből bukkant fel, annyira nem illeszkedik a román diplomácia hagyományai közé. Amely köztudomásúlag minden román nemzeti törekvést, célt kizárólag valamely külföldi, éppen erősnek számító hatalom árnyékából, annak támaszát élvezve próbál elérni. Éppen ezért nem árt illő körültekintéssel, sőt, akár kétellyel fogadni a román diplomácia mostani feltételezett „megemberesedését”. Nem másért, de láttunk mi már karón varjút…

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.