Pesti Srácok

Megszámláltattunk: híjával találtattunk…

Megszámláltattunk: híjával találtattunk…

Az elmúlt év végén tették közzé az idei romániai népszámlálás előzetes adatait. Maradjunk a száraz adatoknál, melyek szerint Románia lakossága eléri a 19 milliót, ebből durván 16,5 milliónyian nyilatkoztak a nemzetiségi hovatartozásukról. Mindenesetre számos kérdést vet fel, hogy 2,5 milliónyian miért tartózkodtak attól, hogy számot adjanak etnikai hovatartozásukról. A meg(nép)számláltak közül közel 90 százalék, durván 15 millió személy vallotta magát román nemzetiségűnek. A közzétett adatokból kitűnik, hogy 1 002 200 – leírom újra: 1 millió kétezer-kétszáz – személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami azt jelenti, hogy a magyar kisebbség megőrizte az összlakossághoz viszonyított 6 százalékos arányát. Megjegyzendő: a legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a magyarok száma. Az előző népszámlálás során regisztrált állandó népességhez képest Románia 1,1 millió főt veszített. Ha összevetjük a magyar lakosság fogyásának arányát (18%,) a teljes lakosság körében kimutatottal (6%), akkor rádöbbenhetünk a jelenség aggasztó méretére, ami háromszorosa a teljes lakosságra kivetített fogyásnak. Ezek után némileg mégis meglepő – még akkor is, ha hozzászoktunk, hogy kudarc esetén az RMDSZ általában magyarázza bizonyítványát – Kelemen Hunor szövetségi elnök próbálkozása, hogy a számok által megtestesített valósággal szembemenve, sikernek – fogózzanak meg: pártja sikerének! – állítsa be a nyilvánvaló kudarcot. Nézőpont kérdése, hogy sikerként könyvelhető-e el az, hogy az előző cenzuskor kimutatott 250 ezres fogyáshoz képest tavaly „csak” 225 ezrest mutattak ki. Azt írta Facebook-oldalán: „1 millió feletti a romániai magyarság száma a népszámlálás előzetes eredményei alapján. Ezzel megőriztük – mármint ők, azaz az RMDSZ!, sz. megj. – a magyarok 6 százalék feletti arányát a romániai társadalmon belül”. Nem állítom, hogy kimutatható az összefüggés az RMDSZ elmúlt harminc esztendei harmatgyenge teljesítménye és az erdélyi magyarság megállíthatatlannak látszó fogyása között, de azért finoman szólva túlzásnak tartom az RMDSZ elnökének csúsztatását. „Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam” – jut eszembe a hasonló esetekben gyakran idézett, Churchillnek tulajdonított mondás. Mentségként esetleg felhozható: ajánlatos kellő fenntartással fogadni minden olyan felmérést, amit egy ellenérdekelt fél végez.  

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.