Pesti Srácok

A Sepsi OSK örülhet(ne)

A Sepsi OSK örülhet(ne)

Döntött a Román Labdarúgó Szövetség: a Sepsi OSK javára írta a FCU Craiova elleni, magyarellenes és xenofób bekiabálások miatt a játékvezető által félbeszakított január 29-ei mérkőzést. Mint ismeretes a első félidő 26. percében az oltyán szurkolók magyarellenes skandálásai miatt a játékvezető félbeszakította a játékot, s az öltözőbe küldte a csapatokat. Tíz perc után a csapatok visszatértek a pályára, de a rigmusok tovább folytatódtak, mire a sípmester – jegyezzük meg a bátor sportember nevét: Andrei Chivulete – 0–0-s állásnál végleg beszüntette a mérkőzést. Az eset felkavarta az indulatokat, illetékes és illetéktelen egyaránt mondta a maga véleményét. Az elfogulatlansággal még a legjobb indulattal sem vádolható román sportvezetők, közéleti szereplők – tisztelet a ritka kivételeknek, mert azért ismerjük el, voltak józanabbul megnyilvánulók is – már-már a szentgyörgyieket vádolták, hibáztatták a történtekért, mintha nem a krajovaiak sértegették volna a helybélieket. A román ultrák például azt követelték, hogy zárják ki a háromszéki klubot minden romániai versenysorozatból, mivel „egy etnikai szempontok alapján létrehozott és közvetve a magyar állam által támogatott csapat, amelynek egyetlen célja, hogy életben tartsa a magyar irredentizmus lángját”. Az ügyet a február 1-jén tárgyalta először az RLSZ fegyelmi bizottsága, de nem tudott dönteni, ezért halasztott. Február 8-án újra nekiveselkedtek, de ezúttal sem sikerült döntést kiizadniuk. A mai, harmadik fegyelmi bizottsági ülésen végre döntés született: a félbeszakadt mérkőzést 3–0-ra a Spsi OSK javára írták, továbbá a krajovai csapat a következő hat idegenbeli vagy semleges pályán rendezett mérkőzésén a saját szurkolói nélkül kénytelen játszani. Ugyanakkor 25 000 lejes pénzbírságot róttak ki a Sepsi OSK-ra és 22 500 lejes büntetést a FCU Craiová-ra. Hogyan lehetséges, hogy az elmarasztalt – mert a mérkőzést, ha a zöldasztalnál is, de elvesztette – csapatot kevesebbre büntették, mint a nyertesnek nyilvánított gárdát, nos, az sokak számára felfoghatatlan. Dehát Romániában élünk, ahol bármi bárkivel megtörténhet – és az ellenkezője is. A döntés nem jogerős, a felek élhetnek – nagy valószínűséggel meg is teszik – a fellebbezés jogával.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.