Pesti Srácok

Erdogan: Ankarát nem érdekli, hogy a kitoloncolt dzsihadistákat visszafogadják-e

Erdogan: Ankarát nem érdekli, hogy a kitoloncolt dzsihadistákat visszafogadják-e

Törökországot nem érdekli, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet fogva tartott dzsihadistáit, akiknek Ankara hétfőn megkezdte a kitoloncolását, visszafogadják-e vagy sem – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ankarai Esenboga repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján, mielőtt Washingtonba indult hivatalos látogatásra.

A sajtótájékoztatón egy újságíró emlékeztetett arra, hogy az az amerikai állampolgárságú dzsihadista, akit Törökország hétfő reggel elsőként akart kitoloncolni Görögországba, egy napja a senki földjén vesztegel, miután a görög hatóságok a határról visszafordították.

– fogalmazott a török elnök.

PestiSracok facebook image

Süleyman Soylu török belügyminiszter november elején jelentette be, hogy Ankara visszaküldi származási országukba azokat az úgynevezett idegen harcosokat, akik külföldről érkeztek, hogy az Iszlám Állam vagy valamelyik másik milícia kötelékében harcoljanak Szíriában, és most Törökországban raboskodnak. Soylu elmondása szerint jelenleg az Iszlám Állam mintegy 1200 külföldi szélsőségesét tartják fogva Törökországban. A török hadsereg ezen felül elfogott még 287 korábbi dzsihadistát is Északkelet-Szíriában, ahol Ankara október 9-én indított hadműveletet az általa terrorszervezetként kezelt kurd erők ellen.

A Ciprus közeli török tengeri próbafúrások miatt kilátásba helyezett európai uniós szankciókkal kapcsolatban Erdogan kedden arra szólította fel az EU-t, hogy alaposan vizsgálja felül álláspontját, miután Törökország területén négymillió menekült tartózkodik, és az Iszlám Állam sok harcosa van a török börtönökben, valamint Szíriában török ellenőrzés alatt.

– fogalmazott. A török elnök az uniós szankciókat illetően azt is mondta, hogy a Brüsszel és Ankara között fennálló párbeszéd nem köti Törökországot, és a tárgyalások „egy pillanat alatt” véget érhetnek.

Erdogan washingtoni látogatásának második napján, szerdán találkozik majd Donald Trump amerikai elnökkel. A két vezető tárgyalásainak fő témája Szíria, azon belül is az Egyesült Államok helyi szövetségese, a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen indított török hadművelet és az arra vonatkozóan október 17-én köttetett török-amerikai tűzszüneti megállapodás lesz. Washington és Ankara akkor arról egyezett meg, hogy a Törökország által terrorszervezetnek tartott YPG öt napon belül kivonul Északkelet-Szíriában a határ menti térségből. Az ügyben október 22-én egy 150 óráról szóló török-orosz tűzszüneti megállapodás is született, amelynek a lejártát követően a határ menti sávban közös orosz-török járőrszolgálat indult. Erdogan kedden – tehát csaknem egy hónappal az első egyezség aláírása után – azt mondta: még mindig nem mondható, hogy a terrorszervezet elhagyta a térséget, ráadásul az YPG ott van az Eufrátesz folyótól nyugatra, Manbídzsnál és Tell-Rifátnál is. Sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem tudta a területet „megtisztítani a terrorszervezettől” a megadott időintervallumban.

– jelezte Erdogan.

A török és az amerikai elnök megbeszéléseinek témája lesz még a Népvédelmi Egységek parancsnokának, mozgalmi nevén Mazlúm Kobáninak az esetleges kiadatása Törökországnak, továbbá az Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszer törökországi beszerzése nyomán kialakult feszültség, beleértve az F-35-ös amerikai vadászbombázó repülőgépek közös fejlesztési programjának ügyét. A felek ezeken túl tárgyalnak majd a 2016-os törökországi puccskísérletért felelőssé tett, Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muszlim hitszónok nemzetközi hálózata elleni harcról, az Egyesült Államok által az Irán elleni szankciók megsértésével vádolt Halkbank nevű török állami bankról, valamint az északkelet-szíriai offenzíva miatt Törökország és török tisztségviselők ellen a washingtoni képviselőházban kilátásba helyezett amerikai szankciókról is.

Forrás: MTI/EPA/STR

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.