Erdogan: Az EU-nak több és gyorsabb segítséget kell nyújtania a szíriaiaknak

Erdogan egyúttal közölte, hogy a 2016-os EU-török menekültügyi megállapodásban Brüsszel által megígért hatmilliárd eurónak még a fele sem jutott el a nemzetközi civil szervezetekhez. Ezt a pénzt nem a török állam kapja – hangsúlyozta a török államfő –, és arra emlékeztetett, hogy országa már több, mint negyvenmilliárd dollárt költött a területén élő menekültekre. Erdogan felhívta a figyelmet: júliustól Németország lesz az unió soros elnöke, ami komoly lehetőséget jelent majd Ankara és Brüsszel kapcsolatainak fejlesztésére. A török vezető Szíriával kapcsolatban arról beszélt, hogy a lázadók utolsó bástyájának számító északnyugati Idlíb tartományban csaknem négyszázezer ember indult meg a török határ felé a kormányerők bombázásai elől. Erdogan közölte: Ankara a hideg téli idő miatt mozgósította a török Vörös Félholdat és a katasztrófavédelmet, amelyek első körben tízezer, papírtéglából készülő kis házat húznak fel a sátrakban tartózkodó emberek számára, vécével, fürdőszobával és fűtési lehetőséggel.

Merkel a sajtótájékoztatón azt mondta: úgy gondolja, hogy az unió a hatmilliárd eurón felül is támogatni fogja Törökországot a menekültügyben. A német kancellár úgy látta, hogy a szíriaiak rövid időn belül nem térnek haza. Merkel jelezte: Németország kész anyagilag hozzájárulni az idlíbiek életminőségének javításához és a Vörös Félholddal közösen támogatni tudja a brikettház-építést. Anélkül, hogy részleteket említett volna, arra is kitért, hogy Berlin az illegális embercsempészet megfékezése érdekében ugyancsak anyagilag segíti majd a török partiőrséget, majd a német vezető ismételten elismerését fejezte ki Törökországnak, amiért az utóbbi években több, mint 3,5 millió menekültet befogadott.

Angela Merkel pénteken egynapos hivatalos látogatásra érkezett Isztambulba. Programja első pontjaként a török elnökkel felavatta a 2013 óta működő isztambuli Török-Német Egyetem új kampuszát a metropolisz ázsiai oldalán található Beykoz kerületben. Merkel pénteken a német-török kereskedelmi kamara, illetve civil szervezetek képviselőivel találkozott. Erdogannal délután a Vahdettin elnöki rezidencián tárgyalt, a menekültválság mellett a líbiai helyzetről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról is.

A kora esti sajtótájékoztatón Erdogan annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a nemzetközileg elismert líbiai kormány ellen harcoló, szavai szerint puccsista Halífa Haftár tábornoknak és támogatóinak nem áll szándékukban kiegyezni, amit az utóbbi napokban fokozódó támadásaik igazolnak. A török elnök úgy vélte, hogy Haftár anyagi támogatói révén súlyos mértékben önfejűvé vált. Törökország az ENSZ által támogatott tripoli kormány miniszterelnöke, Fájez esz-Szarrádzs oldalán áll az észak-afrikai országot sújtó polgárháborúban. Ankara katonailag is támogatja Szarrádzsot: a török katonák képzési és koordinációs segítséget nyújtanak a kormányerőknek.

Merkel arról beszélt, hogy a múlt vasárnapi berlini Líbia-konferencián részt vevő minden fél elkötelezettséget tanúsított a tűzszünet iránt.

– állapította meg a német kancellár, hozzátéve: nem volt olyan előzetes várakozása, hogy a harcok teljesen megszűnnek.

– fogalmazott Merkel. A német kancellár jelezte: a Berlinben elfogadott ötvenöt pontot, amely elsősorban az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójáról és a fegyvernyugvásról szólt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóvá fogja hagyni. Ebben kisebb nézeteltérés alakult ki Erdogan és Merkel között, a török elnök ugyanis hangsúlyozta, hogy Haftár szóban hiába egyezett bele a tűzszünetbe, nem írta alá Berlinben a megállapodást. Erdogan kiemelte: elfogadni más és aláírni más, Haftár csak szóban fejezte ki egyetértését, ilyen kategória pedig a diplomáciában, valamint a nemzetközi jogban nem létezik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu