Bizakodóbbak az emberek mint korábban, nőtt a biztonságérzetük, már tudnak és mernek hosszabb távra tervezni -elemezte Rétvári Bence a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évről készült átfogó vizsgálatát, amely évről évre monitorozza, hogyan változik Magyarországon az életszínvonal, illetve alakulnak az emberek életkörülményei. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ugyanakkor a munka még közel sem ért véget, ugyanis bár három év alatt 12 százalékkal csökkent a nélkülözők száma, ennek tovább redukálása mellett kiemelt feladat az is, hogy a területek közti hézag minél kisebb legyen, majd megszűnjön. A kereszténydemokrata politikus kiemelte, a számok bizonyítják, hogy működik a kormány szegénység visszaszorításáért folytatott politikája.
„2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy, mindenütt legalább a munkanélküli ellátást, vagy a segélyezést, vagy valami mást kiterjesztettek. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély.”
– ezt Ferge Zsuzsa fogalmazta meg egy 2015-ös szegénység elleni konferencián. Gyurcsány Ferenc kedvenc szociológusa a második Gyurcsány kormány alatti időszakról fogalmazott meg éles kritikát. A nem titkoltan baloldali szakember ugyan elismerte, hogy a szocialista kormányok nem tettek semmit, miközben a regnáló Fidesz-KDNP kormányt a 24.hu-nak adott korábbi interjújában úgy jellemezte: “szegényellenes“, “kriminalizálja a szegényeket“.
Ferge Zsuzsa szerint a kormány kriminalizálja a szegényeket. Fotó: nol.hu
A számok mást mutatnak
Az EU “statisztikai hivatala”, az Eurostat módszertana alapján készült KSH jelentés szerint 2012 óta folyamatosan javulnak az életkörülmények idehaza. A kormány szegénység elleni politikájának lényege, hogy “megerősítse a középosztályt, a számok tükrében visszaigazolódni látszik” – fogalmazott Rétvári Bence. Az EMMI miniszterhelyettese egy szerdai háttérbeszélgetésen kifejtette, a jövedelmek 2015-ös alakulásából kiderül, minden társadalmi rétegnél nőttek a keresetek, de a legkevésbé jól keresők fizetése emelkedett a legnagyobb ütemben, 5–6% körüli mértékben. Ugyanakkor a régiók között különbségek vannak, egyes országrészekben továbbra is nagyon sok nehéz helyzetű ember él, ennek csökkentésére további kormányzati intézkedésekre van szükség – szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Kiemelte, hogy a nélkülözők száma 2012 és 2015 között jelentősen, 1,2 millióval csökkent.
Kevesebb háztartásban okoz problémát a hiteltörlesztés illetve a fűtés kifizetése. 26-ról 19 százalékra csökkent azok száma akik nem tudták törleszteni lakáshitelüket, és 15-ről 9 százalékra, akik nem tudták kifizetni a fűtést. Előbbi esetében több mint 700 ezer főt jelent, utóbbinál pedig 600 ezret. A politikus szerint a “mérséklődés a rezsicsökkentés illetve a devizahiteles mentőcsomag hatásának köszönhető“.
Fotó: ksh.hu
2012 és 2015 között, minden évben kevesebbet költöttek az emberek lakásfenntartásra és rezsire. Az így megmaradó összeget pedig nem alapvető, hanem már egyéb szükségletekre fordították. Míg 2012-ben az emberek jövedelmének 60 százaléka ment el megélhetéssel kapcsolatos alapvető kiadásokra, addig 2015-ben ez a szám 57 százalékra csökkent.
Három százalékkal több háztartásban tehetik meg, hogy olyan dolgokat vegyenek, amire korábban nem futotta
– fogalmazott Rétvári Bence. Itt hozta példának a jelentésben szereplő adatot, miszerint nyolcszor annyit költünk étel házhoz szállításra, mint tíz éve. A politikus szerint ez egyrészt köszönhető az életforma változásának, illetve annak, hogy egyre többen tehetik meg, hogy rendeljenek. Tavaly fejenként 32 ezer forintot költöttünk “házon kívüli” étkezésre és egy év alatt – 2014 és 2015 között – nyolc százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása. Tavaly száz háztartásra 186 mobiltelefon jutott, ami azt jelenti, hogy a társadalom 92,3 százaléka rendelkezett készülékkel. Az internet-hozzáférés is megugrott: míg 2010-ben 3,3 millió embernek volt, addig tavaly már a lakosság kétharmada rendelkezett vele. Egy százalékra csökkent azon háztartások száma, ahol anyagi okok miatt nincsen mosógép, színes televízió vagy telefon, viszont évről évre növekszik a mosogatógép használata: 2015-ben a családok 16,2%-a rendelkezett vele. Évről évre emelkedő tendenciát mutat az is, hogy mennyien mehetnek el egy egyhetes nyaralásra. Míg 2012-ben több mint 6,6 millió embernek kellett lemondani róla, tavaly ez a szám több mint 1,6 millióval csökkent. Ebben benne van az Erzsébet-program is, amelynek segítségével 2015-ben 800 ezren tudtak elmenni üdülni – tette hozzá a politikus. Az étkezési szokások változása is javulást mutatja, mert míg 2012-ben a lakosság 34 százaléka fogyasztott 2 naponta húst, 2015-ben ez a szám 19 százalékra csökkent, ami több mint 1,5 millió embert jelent.
Ennek alapja, hogy az elmúlt években nőtt a foglalkoztatás, egyre többen dolgoznak. 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest 138 ezerrel dolgoztak többen, miközben 77 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, 11 ezerrel pedig a közfoglalkoztatottak köre.
A foglalkoztatás bővülése, a közfoglakoztatása csökkenése mellett valósult meg 2015-ben. Magyarul, valós munkahelyek jöttek létre, amelyek azt igazolják, hogy jó intézkedéseket hajtott végre a kormány a gazdaság ösztönzés és adócsökkentés terén egyaránt
– hangsúlyozta a politikus.
Bizakodásra ad okot, hogy 2012 óta nagyjából 2,5 millióval nőtt azok száma, akiknek van egy nagyjából 60 ezer forintos tartalékuk, amelyből fedezni tudnak egy váratlan kiadást. A rászorulok, a napi pénzügyi nehézségekkel küzdők közül a biztonságosabb tervezni tudóbb, középosztályba kerülök száma a korábbi 600 ezerről 700-800 ezerre nőtt. Rétvári szerint mindez egyrészt azt jelenti, hogy a magyar emberek optimistábban látják a saját anyagi helyzetüket, illetve a saját anyagi biztonságukat, valamint a munkahelyteremtésre és adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika visszaigazolást nyert a számokban.
Címlapfotó: Népszava/Vajda József
Facebook
Twitter
YouTube
RSS