És akkor Cseh Katalin előrukkolt a vasút privatizációjával, ami a lehető legrosszabb ötlet - még a Mérce szerint is
A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin vonattal utazott Brüsszelbe, eközben sikerült neki azt a megállapítást tennie, ami még a balliberális sajtó munkatársainál is kiverte a biztosítékot. A momentumos képviselő ugyanis - miközben a vonaton zötykölődött - kitalálta, hogy az állami kézben levő vasúti monopóliumokat magáncégek kezébe kellene adni. Ez pedig a lehető legrosszabb ötlet, ami egy vasúttársasággal történhet - legalábbis a Mérce szerint. A lap a brit példát hozza fel érvként, ahol ez katasztrófához vezetett.
A Mérce.hu beszámolója szerint Cseh arról írt Facebook-oldalára, milyen jó ötlet lenne, ha megnyitnák a piacot a magáncégek előtt.
Az állami kézben levő vasúti monopóliumokat pedig fokozatosan ki kell nyitni a piaci verseny előtt, hogy a magasabb minőség és az olcsóbb árak elérhetővé tegyék a nemzetközi vonatozást mindenki számára!
A Mérce szerint a MÁV-ot szidni Magyarországon persze nemzeti időtöltés, és nyilvánvaló, hogy Cseh félmondata nem a legkegyetlenebb vagy legszélsőségesebb ötlet. Azonban hozzáteszik: ezzel az a baj, hogy éppen a vasúthálózat és a vasúttársaságok azok, amelyek esetén a privatizáció szinte mindenhol működésképtelenség szélére sodródó vasutakkal és közlekedési káosszal járt. A Mérce felidézi, hogy a britek a vasúti infrastruktúra kezelését és karbantartását is magánosítani kívánták – egyszerűen annál az ideologikus elképzelésnél fogva, hogy a „szabad piac” ezt úgyis jobban megoldja –, majd pedig egy óriási katasztrófa bizonyította be 2000-ben, hogy ez igen nagy tévedés volt. A lap szerint a hatfieldi vonatszerencsétlenség, amely 4 halottal és 70 sérülttel vonult be a történelembe, jól megmutatta, hogy a magáncég, amely az East Coast Main Line vasútjait kezelte - a még Thatcher alatt létrehozott Railtrack -, profitorientált cégként képtelen úgy karbantartani a pályákat, mint egy olyan, amely kiemelt közfeladatot lát el, és állami vagy közösségi tulajdonban teszi ezt meg.
2000. október 17-én a londoni Kings Cross pályaudvarról Leeds felé tartó expresszvonat 185 km/órás sebességgel siklott ki a sínekről Hatfield állomásnál, és fel is borult. A baleset utáni, mindenre kiterjedő nyomozás, és a végül 2005-ben kimondott bírósági ítélet is megállapította, hogy a Railtrack és alvállalkozója, a Balfour Beatty súlyos mulasztásokat követtek el, és lényegében ők voltak a baleset okozói. Mint kiderült, a síneket a Railtrack és alvállalkozója a privatizáció miatt kialakult versenyben elhanyagolta, és túl sok vonatot küldött át rajta két karbantartás között, amelyek miatt a sínek egyszerűen szétrepedeztek. Ráadásul problémaként vetette fel a vizsgálat azt is, hogy míg a British Rail idejében a vasúti mérnököktől a váltókezelőkig mindenki egy jól finanszírozott, olajozott rendszert alkotott, addig a privatizált Railtrack immár nem is volt kapcsolatban a tapasztaltabb szakemberekkel; inkább maguk próbálták saját ütemtervben különösebb mérnöki szakértelem és vasúti tapasztalat nélkül karbantartani az infrastruktúrát.
Sőt, a hatfieldi eset kevesebb, mint egy évvel a paddingtoni szerencsétlenség után történt, ahol a problémák kísértetiesen hasonlóak voltak - emlékeztet a Mérce.
Forrás: Mérce; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
