Észak-Korea bombazáporral fenyegette Szöult
Észak-Korea bombázással fenyegette meg déli szomszédját, válaszul a Szöul által terjesztett Phenjan-ellenes kiadványokra. A fenyegetés több nemzetközi elemző szerint aggasztó a jelenleg rendkívül feszült nemzetközi helyzet tekintetében.
Nincs garancia arra, hogy a Koreai-félszigeten nem fog kitörni az európaihoz vagy a közel-keletihez hasonló katonai konfliktus
– mondta Kim Junmi észak-koreai szakértő a KCNA észak-koreai állami hírügynökségnek, utalva az orosz–ukrán háborúra, és az Izrael és a Hamász közti fegyveres harcokra. A dél-koreai alkotmánybíróság még szeptemberben hatályon kívül helyezte a propagandaszórólapok észak-déli határon keresztüli terjesztését tiltó törvényt, mondván: túlságosan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A 2020-ban bevezetett törvény értelmében a szórólapterjesztők akár három év börtönbüntetést is kaphattak. A KCNA-ben közzétett angol nyelvű felszólításban Észak-Korea arra figyelmeztetett, hogy a Phenjan-ellenes pamfletkampány és a Szöul által folytatott pszichológiai hadviselés csak katalizátorként szolgál, ami Dél-Korea végét fogja jelenteni.
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság haraggal teli forradalmi fegyveres erői bombazáport fognak zúdítani a dél-koreai bábok és szórólapterjesztők védőbástyáira, ami még a korábbi válaszlépésünket is fölül fogja múlni
– mondta Kim Junmi, hozzátéve, hogy a propagandaterjesztés a háború folytatását megelőző támadásnak minősül.
Az évek során észak-koreai menekültek és konzervatív aktivisták többször is küldtek át pamfleteket szállító léggömböket a határon keresztül Észak-Koreába, hogy az ott élőket a rezsim elleni lázadásra buzdítsák. Legutóbb emiatt fegyveres konfliktus a határnál 2014-ben és 2020-ban alakult ki; utóbbi esetében a két Koreát összekötő iroda épülete is megsemmisült. Mivel az 1950-ben kirobbant koreai háború hivatalosan a mai napig tart, és csak tűzszüneti megállapodás köttetett, ezért a Koreai-félszigeten folyamatos a katonai feszültség. Szöul és Phenjan még 2018-ban megállapodást írt alá a feszültség enyhítéséről, de Észak-Korea ezt azóta többször is megsértette. A dél-koreai védelmi minisztérium még októberben jelentette ki, hogy az egyezményt fel kellene mondani, mert Dél-Korea csak így tudna azonnal reagálni egy esetleges támadásra.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/A Habarovszki terület kormányzójának sajtószolgálata
