EU-csúcs – Kevés a megállapodás, annál több a nyitott kérdés
Az Európai Unió állam- és kormányfői, vagyis az Európai Tanács évzáró csúcstalálkozót tartott csütörtökön – erről kérdezték Baraczka Esztert, a közmédia brüsszeli tudósítóját a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Egy-egy tárgyalás után mindig következtetések címszó alatt jön ki az elfogadott eredményekről szóló dokumentum és ebben szerepel a járványügy, a válságkezelés és a reziliencia, azaz az EU valamilyen formájú ellenálló-képessége; szerepel benne a biztonság és a védelem, a migráció külső vonatkozásai, valamint a külkapcsolatok.
Ha abból indulunk ki, hogy mely témákra mennyi időt szenteltek, akkor két fő témája volt a tárgyalásoknak: a járvány és az energiaárak. Utóbbiról végül nem sikerült megállapodni, ezért sem jött ki arról közös nyilatkozat sem
– számolt be a találkozóról Baraczka Eszter. Két olyan vitás kérdés vetődött fel, ahol az álláspontok nagyon távol állnak egymástól: az egyik az ETS-rendszer, azaz a kibocsátás-kereskedelemi rendszer. Az Európai Bizottság azt gondolja, hogy ez a klímacélokhoz hozzá tud járulni, ez pedig nagyon éles vitákat vált ki. A másik nagy kérdés, hogy mi számítson tiszta energiának, és óriási viták folynak arról, hogy az atomenergia ennek számít-e. A magyar álláspontot a környező országok, továbbá Franciaország, Spanyolország, Portugália és Finnország is támogatja, miszerint az atomenergia számítson tiszta energiának. Németország viszont például a földgáz elismertetését szeretné, hiszen az Északi Áramlat–2 gázvezeték éppen engedélyeztetés alatt áll. Ennek a külön fejezete az oroszokhoz való viszony, ugyanis nagyon feszült a helyzet az orosz–ukrán határon.
A világ szeme ezen a térségen van, az EU kiáll Ukrajna területi integritása mellett és azt üzenik az oroszoknak, hogy nagyon komoly következményei lehetnek bárminemű akciónak
– magyarázta a közmédia brüsszeli tudósítója. A határvédelem finanszírozásáról egy eléggé kilúgozott dokumentumot fogadtak el, hiszen a bizottság mindenfajta fizikai határzártól elzárkózik és ellenzi azok finanszírozását, de Charles Michel, a tanács elnöke kimondta, hogy a kerítések finanszírozása nem ellentétes az uniós joggal.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/AP/AFP/John Thys