Megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, most a száj- és körömfájásról forgat a Partizánnak az afgán Janan Mirwais (videó)
A Partizán egyik munkatársa korábban megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és most a vírusról forgat! - hívja fel a figyelmet rá a Tűzfalcsoport friss írása. Eszerint a Partizán nevű, baloldalhoz köthető csatorna egyik vezető munkatársa egy olyan személy, aki korábban megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Janan Mirwais most a Partizán kötelékében az egyik legérzékenyebb témában forgat: a száj- és körömfájás-járványról. A Tűzfalcsoport bemutat három tényt, amelyek egymástól függetlenek, de mégis érdekes kérdéseket vetnek fel.
Miként lehetséges az, hogy egy külföldi befolyásolhatja a magyar közvéleményt, miközben megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon? Az afgán származású Janan Mirwais korábban tüntetést szervezett a 2015-ös röszkei zavargások vezéralakjaként elítélt Ahmed Hamed szabadon bocsátásáért.
Kicsoda a Partizán produkciós vezetője?
A hivatalos jelentések szerint Janan Mirwais afgán származású, 1986-ban született Kabulban, és korábban a MigSzol (Migráns Szolidaritás Csoport) nevű civil szervezet munkatársa volt. Ez a szervezet tüntetést szervezett a terrorizmussal vádolt Ahmed Hamed szabadon bocsátásáért, hajókat úsztatott a Dunán a nemzeti konzultációk ellen tiltakozva, valamint logisztikai támogatást nyújtott a 2015-ös migránsválság idején a Keleti pályaudvar körüli káoszban. A magyar szolgálatok szerint Mirwais e tevékenységek, valamint háttere miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelentett, ezért az Alkotmányvédelmi Hivatal nem járult hozzá a nemzetbiztonsági bizottságban zajló munkájához – a döntést a belügyminiszter is megerősítette.
Janan Mirwais a járványról forgatott film egyik kockáján (Forrás: filmkivágás)Bár az elutasítás konkrét indoklása máig nem nyilvános, a magyar állam részéről a kockázatértékelés egyértelmű volt. A „nemzetbiztonsági kockázat” minősítés nem bűncselekményre utal, hanem olyan kockázatra, amely az állam szuverenitását, döntéshozatali szabadságát vagy biztonsági érdekeit veszélyeztetheti – különösen, ha valaki külföldi szervezetekhez, ideológiai hálózatokhoz kötődik, vagy befolyásolható háttérrel rendelkezik. - írja a Tűzfalcsoport.
Filmes stáblista (Forrás: Tűzfalcsoport)
Szándékosság a járvány mögött? Vizsgálat indult
A száj- és körömfájás terjedésének hátteréről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter április 10-én azt mondta: nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes módon, hanem mesterséges úton került be az országba. Egy laboratóriumi szóbeli tájékoztatás alapján olyan jelzés is érkezett, hogy a kórokozó „kémcsőben keletkezett”, vagyis akár szándékos behurcolásról is szó lehet. Noha írásos megerősítés egyelőre nem áll rendelkezésre, a kormány vizsgálatot indított az ügyben, hogy kizárja vagy igazolja a tudatos beavatkozás lehetőségét. (A járványügyi nyomozás jelenleg is tart - a szerző)
A mezőgazdasági ágazat számára a kérdés létfontosságú: a járvány megfékezése mellett az is kardinális, hogy kiderüljön, véletlen balesetről vagy irányított akcióról van-e szó?
A Partizán és a fertőzés útvonala
Bohár Dániel riporter a közösségi médiában vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni: a Partizán forgatóstábjának mozgása és a vírus terjedése között lehet-e bármilyen összefüggés.
Mint írta, a stáb a fertőzött területeken készített riportokat, majd nem sokkal később a korábban nem érintett Rábapordányban is megjelent a betegség – ott, ahol éppen Magyar Péter agrárszakemberével, Bóna Szabolccsal forgattak szorosan a fertőzött helyszín után. Bohár így fogalmazott:
Nem mondom, hogy a Marxi hibája, dehogy. Viszont érdekes egybeesés. <...> Talán a fertőzött helyekről átmenni egy másik településre (kamerákkal, stábbal, stb.) nem biztos, hogy jó ötlet volt.”
Kérdések maradnak
A történet tehát nem csupán járványügyi, hanem politikai és nemzetbiztonsági szempontból is figyelmet érdemel. A nyilvánosság számára nem biztos, hogy ismert:
a Partizán produkciós vezetője tehát az a Janan Mirwais ma egy olyan ember dolgozik, akit a magyar állam egyszer már nemzetbiztonsági kockázatként értékelt. A kérdés az, hogy mennyire etikus ez a szerepvállalás, és vajon a közönség tudatában van-e, hogy ki áll a kamera mögött – különösen akkor, amikor épp érzékeny, az ország gazdasági stabilitását is fenyegető ügyekről szóló anyagok készülnek.
Mit kell tudni a röszkei csatáról?
Még 2015. szeptember 19-én a Röszke–Horgos határátkelőhely szerb oldalán több száz illegális migráns torlódott fel, és azt követelték, hogy engedjék be őket Magyarországra. Végül a szíriai állampolgárságú, de évek óta Cipruson élő Ahmed Hamed vezetésével – akiről kiderült, hogy annak a Tabligh Dzsamaat nevezetű iszlamista szervezetnek a tagja, amelyet terroristák használnak fedőszervezetként – áttörték a magyar határt, megtámadták a magyar rendőröket, miközben gyerekeiket és a nőket használták védőfalként. A Terrorelhárítási Központ emberei és a magyar rendőrök könnygázzal és plexipajzsokkal tudták visszaszorítani a felbőszült migránsokat és végül a szerbek is küldtek száz rendőrt. Az összecsapásban húsz magyar rendőr sérült meg, köztük ketten súlyosan. Mindezek után három nappal Győrben fogták el Ahmed Hamedet, akit a Szegedi Törvényszéken a volt MSZP-s országgűlési képviselő, Bárándy Péter védett.
2016. szeptember 26-án terrorcselekménnyel vádolták meg a férfit, a Szegedi Törvényszék pedig november 30-án tíz év fegyházbüntetésre és Magyarországról való kitiltásra ítélte a bevándorlót. Két évvel később, másodfokon viszont enyhítettek a büntetésén és öt év börtönre ítélték, valamint tíz évre kitiltották Magyarországról.
Ahmed Hamed a sajtónak szerepel 2015-ben Röszkénél (Fotó: Délmagyar)A történtek után egyébként a teljes baloldal védelmébe vette Ahmed Hamedet: Soros György egyik szervezete petíciót indított érte, Barack Obama külügyminisztériuma közleményében állt ki mellette, a Sargentini-jelentésben külön részt szenteltek neki, de még az ENSZ egyik biztosa is Ahmed Hamed emberi jogainak megsértése miatt aggódott. Arra senki sem volt kíváncsi a baloldalon, hogy miért is volt kilenc (!) útlevele Hamednak. A hatóságok ugyanis a schengeni vízummal ellátott saját útlevelén kívül még nyolc másikat is találtak nála, más-más névvel.
Forrás: Tűzfalcsoport/PS
