Európa-szerte tüntetnek a szankciós politika okozta megélhetési válság miatt
A szankciók működnek! Legalábbis ha az volt velük a cél, hogy Európa megmaradt gazdasági potenciálját is tönkretegyék. Jó, lehet, hogy nem úgy működnek, de csak nálunk a mucsai Magyarországon van infláció, és szegénység, bezzegnyugaton mindenki jól él és boldog. Igaz? Nem, nem igaz, és ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egész Nyugat-Európán tüntetések csapnak végig jelenleg is, demonstrálók tízezrei vonulnak utcára, hogy a megélhetési válságot előidéző elhibázott szankciós politika ellen tüntessenek. A nyugati jogállamokban pedig azt teszik, ami egy "igazi demokráciában" bevett válasz: nemes egyszerűséggel szétverik az utcára vonuló tömeget.
Romániában, Franciaország-szerte, Csehországban tüntető emberek lepték el az utcákat, míg Angliában, Németországban és a francia energiaipari dolgozók esetén is munkabeszüntetéssel követeltek jobb fizetést a megélhetésük biztosítására. Romániában a tüntetők kürtöket fújtak, és doboltak, hogy hangot adjanak a megélhetési költségek emelkedése miatti megdöbbenésüknek. Franciaország-szerte az emberek az utcára vonultak, hogy az inflációval lépést tartó béremelést követeljenek. A francia olajfinomítók többségében fizetésemelési követelésekkel meghirdetett sztrájk indult már október 13-án, ezért a töltőállomások harmadánál akadozott az üzemanyag-ellátás. A francia szakszervezetek azonban nem álltak le: a hét elején, kedden országos sztrájkba kezdtek, magasabb fizetéseket követelve a magas infláció miatt. Egy hete, vasárnap a kormány és a drágulás ellen tüntetett a francia baloldal is, a megmozduláson 140 ezren vettek részt a szervezők szerint. Csehországi tüntetők az energiaválság kormányzati kezelése ellen tüntettek. A brit vasutasok és a német pilóták sztrájkkal követeltek jobb fizetést az árak emelkedése miatt – írja az Index.
Európa-szerte a növekvő infláció áll a tüntetések és sztrájkok hulláma mögött, ami a megélhetési költségek emelkedésével kiváltott elégedetlenséget mutatja, és politikai zavargásokkal fenyeget. Miután Liz Truss brit miniszterelnök lemondásra kényszerült a pénzügyi piacokon füstbe ment intézkedései miatt, melyek tovább gyengítették a romló gazdaságot, a politikai vezetőkre leselkedő kockázat egyre nőtt, mivel az emberek cselekvést várnak. Az európaiak energiaszámlái és az élelmiszerárak az egekbe szöktek a koronavírus okozta globális infláció miatt, melyet súlyosbított az orosz-ukrán háború is. Annak ellenére, hogy a földgáz ára a nyári rekordmagasról csökkent, és a brüsszeli Bruegel agytröszt szerint a kormányok 2021 szeptembere óta hatalmas összegű, 576 milliárd eurós energiaár-kedvezményt adnak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak, ez a tüntetőknek nem elég. A Reuters szerint több tízezer tüntető gyűlt össze szombaton hat német városban, hogy az emelkedő energiaárak és megélhetési költségek kezeléséhez szükséges kormányzati források igazságosabb elosztását, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról való gyorsabb átállást követelje. A tüntetők transzparensein az infláció csökkentésétől az atomenergia leállításán át a szegényeknek nyújtott magasabb energiaár-támogatásig szerepeltek a felszólítások Berlinben, Düsseldorfban, Hannoverben, Stuttgartban, Drezdában és Frankfurtban. Az egyik szervező, a Greenpeace szerint mintegy 24 000 ember vett részt a tüntetéseken. A rendőrség szerint Berlinben mintegy 1800 tüntető gyűlt össze. Az euróvalutát használó 19 országban rekordszintűre, 9,9 százalékra nőtt az infláció, ami megnehezítette az emberek számára, hogy megvegyék, amire szükségük van. Néhányan nem látnak más választást, mint hogy az utcára vonuljanak. – mondta Rachid Ouchem, egy orvos, aki a héten ott volt a több mint 100 ezer ember között, aki több francia városban is csatlakozott utcai felvonulásokhoz. A Verisk Maplecroft kockázati tanácsadó cég szerint az ukrajnai háború következményei jelentősen megnövelték a polgári zavargások kockázatát Európában. Az európai vezetők erőteljesen támogatták Ukrajnát, fegyvereket küldtek az országnak, és ígéretet tettek arra, hogy gazdaságukat leszoktatják az olcsó orosz olajról és földgázról, de az átmenet nem könnyű, és azzal fenyeget, hogy a közvélemény az egyes országok döntéshozói ellen fordul.
Ma az emberek kénytelenek nyomást gyakorolni a fizetésemelés érdekében
Franciaországban, ahol az infláció 6,2 százalékos, ami a legalacsonyabb az euróövezet 19 országa közül, a vasúti és közlekedési dolgozók, a középiskolai tanárok és az állami kórházi dolgozók kedden követték az olajipari dolgozók szakszervezetének felhívását, hogy béremelést követeljenek, és tiltakozzanak az olajipari dolgozók benzinhiányt okozó sztrájkjaiba való kormányzati beavatkozás ellen. Napokkal később több ezer román csatlakozott egy bukaresti tüntetéshez, hogy tiltakozzon az energia, az élelmiszer és más alapvető termékek árának emelkedése ellen, ami a szervezők szerint munkavállalók millióit taszítja szegénységbe. A Cseh Köztársaságban a múlt hónapban hatalmas zászlólengető tömegek követelték Prágában a nyugatbarát kormánykoalíció lemondását, bírálva az Európai Unió Oroszország elleni szankcióinak támogatását. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem tesz eleget az energiaköltségek által megszorongatott háztartások és vállalkozások megsegítésére. Bár a jövő héten újabb tüntetést terveznek Prágában, az akciók eddig nem vezettek politikai változáshoz.
A brit vasúti dolgozók, ápolónők, kikötői dolgozók, ügyvédek és mások az elmúlt hónapokban sorozatos sztrájkokat tartottak, hogy a négy évtizedes csúcson lévő, 10,1 százalékos inflációval megegyező béremelést követeljenek.
Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
