Áruhiány miatt a brit kormány a jövő év elejére halasztotta az Európai Unióból érkező áruk teljes vámellenőrzésének bevezetését. A Brexit miatt az Egyesült Királyság a vámunióból és az egységes piacból is kivált, és egyre inkább megérzi, hogy unión kívüli országként jókora bürokratikus terhet jelent a legegyszerűbb export–import tranzakció is. A tálib hatalomátvétel után Afganisztánban az Európai Uniónak fokoznia kell a küzdelmet a drog- és embercsempészet ellen. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell szerint annak ellenére, hogy az országból nem várható nagy számú elvándorlás, mindenképpen oda kell figyelni a terrorizmus veszélyének növekedésére is – a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglaló cikke.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének következményeként a teherautó és kamion sofőrök is elhagyták az országot, aminek következtében megállt az áruszállítás és áruhiány lépett fel – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Annak ellenére, hogy a Brexit átmeneti időszakának lejárta után már az idén be kellett volna vezetni a teljes vámellenőrzést az unióból érkező árukra, a szigetország kormánya azt tervezi, hogy jövő év január 1-jétől lépteti életbe az importált termékek vámellenőrzését, majd július 1-jétől kéri a minőségbiztonsági nyilatkozat bemutatását is. Az Egyesült Királyság álláspontja szerint a brit vállalatok a mai napig nem tudtak alkalmazkodni az unióval való kereskedelem új szabályaihoz. Az élelmiszeripari szektorban tombol a munkaerőhiány, amely miatt akár állandósulhatnak is az egyre érzékelhetőbb hiányok a brit élelmiszerkereskedelemben. A brit étel- és italszövetség szakmai igazgatója szerint az iparágból körülbelül ötszázezer dolgozó hiányzik, emiatt már nem működőképes a folyamatos ellátást lehetővé tevő beszállítási modell. Sokak szerint a Downing Street így próbálja rávenni az Európai Biztottságot arra, hogy tárgyalja újra az úgynevezett északír protokollt, amely az Egyesült Királyságból Észak-Írországba tartó termékek speciális vámellenőrzési szabályait taglalja. A szabályrendszer egyik cikkelye felhatalmazza a feleket, hogy értékeljék újra a protokoll létrehozásáért felelős nagypénteki megállapodást, ha az súlyos negatív gazdasági következményekkel járna. Boris Johnson brit miniszterelnök kész alkalmazni a cikkelyt, azonban azt is tudja, hogy súlyos politikai nézeteltérésekkel járhat, ha ezt a saját maga által kiharcolt és aláírt egyezményt egyoldalúan megsérti. A következő hónapok vízválasztók lehetnek a brit kormány számára, amelynek elsődleges célja kivezetni az országot az egyre állandósuló gazdasági válságból.
Az Európai idő biztonságpolitikai szakértője, Kiss Benedek József szerint egyet kell érteni Josep Borrell-lel. Afganisztánban jelenleg az egyik legnagyobb problémát a belső menekültek száma jelenti, körülbelül 3,5–4 millió emberről van szó. A másik nagy gond, hogy azokból a lakosokból viszont, akik mégis úgy döntenek, hogy elhagyják a politikai viszályoktól sújtott országot, a környező államok nem kérnek. Európa határaihoz az afgán menekültek fokozatosan érkeznek, hiszen a közép-ázsiai országok blokádja fizikailag megnehezíti, hogy a menekültek elérjék az európai határokat, mindez pedig lelassítja a beáramlási folyamatot. A migráció erősen függ az afganisztáni belpolitikai helyzettől. Az Európai Unió valószínűleg szintén elzárkózik majd a nagy számú embertömeg befogadásától és úgy véli, hogy helyben kell segíteni az afgán lakosságot, segélyekkel kell megszilárdítani az ottani társadalmi helyzetet. Ehhez nagyban szükséges viszont a hatalomra került tálib kormány emberekhez való hozzáállásának változása is. Európa potenciális veszélynek minősíti az afgán politikai helyzet miatt erősödő terrorizmust és óvatosságra inti a tagországokat. Az újonnan megalakult tálib kormány tagjai erősen összefüggésbe hozhatók bizonyos terrorcselekményekkel, ebből kifolyólag az előzetes ígéretekkel szemben nem elképzelhetetlen, hogy tárgyalni fognak terrorszervezetekkel. Európa jövőbeli biztonságpolitikai intézkedései kizárólag a tálib kormány lépései nyomán léphetnek életbe.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: híradó.hu; Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna
Facebook
Twitter
YouTube
RSS