Evakuálják az amerikaiakat, napokon belül megindulhat az invázió

Az amerikai külügyminisztérium elrendelte, hogy az Ukrajnában szolgálatot teljesítő diplomaták családtagjai már január 24-én hagyják el a háborúra készülődő országot. Közeleg tehát az orosz invázió ideje, valóban csak napok választhatnak el bennünket a fegyveres konfliktus kirobbanásától – vélekednek a szakértők. Mindeközben Antony Blinken külügyminiszter közölte, hogy a jelenlegi patthelyzet megoldása Putyin orosz elnökön múlik. Szavai szerint Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az „orosz haderő egyetlen további tagja” belép Ukrajnába.

Felgyorsultak az események Ukrajnában; a külügyminisztérium várhatóan azt javasolja majd az ott tartózkodó állampolgárainak, hogy távozzanak az országból kereskedelmi járatokkal, ameddig ez lehetséges. Az események azután gyorsultak fel, hogy pénteken Genfben találkozott az USA és Oroszország külügyminisztere. Közben a rendező-producerből három éve ukrán elnökké választott Volodimir Zelenszkij azzal fenyegette meg az oroszokat, hogy nagyszabású háború fog kirobbanni, ha az 1,4 millió lakosú iparváros Harkovot megtámadják. A készülődést a nyugati hatalmak sem nézik tétlenül, napok óta áramlanak a brit és amerikai fegyverek Ukrajnába. Az USA azt is kijelentette, hogy további 200 millió dollár gyorssegélyt nyújt a védekezéshez a fenyegetett országnak.

Erősen remélem, hogy a konfliktust békés, diplomáciai mederben tudjuk tartani. Végeredményben azonban mindez Putyin elnök döntésétől függ

– jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Korábban egy Kijevben tartózkodó brit tudósító, Ian Birrell szerint a helyiek lényegében „azonnali” ellenséges támadásra számítanak. A helyzet pattanásig feszült, legalább 100 ezer (bizonyos források szerint 175 ezer) orosz katona sorakozott fel az ukrán határ mentén.

Ukrajnának kevés esélye van Oroszország ellen. A katonáink küzdeni fognak, de előbb-utóbb számbeli hátrányba fognak kerülni. A Nyugat pedig nem fog hadat üzenni Oroszországnak miattunk

– mondta egy kijevi nő a brit tudósítónak. A közelgő háborúra utalhat, hogy az oroszok a napokban megkezdték diplomatáik visszahívását az ukrán nagyvárosokból.

90 tonnányi hadianyag érkezett Ukrajnába az amerikaiaktól

Megérkezett szombatra virradóan Ukrajnába a nemrég megígért, 200 millió dollár értékű amerikai fegyversegély első szállítmánya, 90 tonnányi hadianyag – közölte a kijevi amerikai nagykövetség. Joe Biden elnök indítványára a washingtoni kongresszus még decemberben hagyta jóvá a fegyversegélyt Ukrajnának az orosz katonai fenyegetésre hivatkozva. Az első szállítmánnyal, amely „fegyvereket és lőszert tartalmaz a frontvonalon harcoló katonáknak”, az éjjel szállt le egy amerikai repülőgép Kijevben – írta a nagykövetség Twitter-fiókjában. Oroszország a közelmúltban többször is felszólította Ukrajnát, hogy ne fegyverkezzen tovább, mert az csak növeli a katonai feszültséget, és felbátoríthatja arra, hogy katonai erővel próbálja visszaszerezni a szakadár oroszbarát keleti régiókat – írta a dpa hírügynökség. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta:

Ukrajnában az ilyen segítségnyújtást úgy tekintik, mint korlátozás nélküli felhatalmazást a Donyec-medencei katonai művelet végrehajtására.

Felszólította a nyugati országokat, hogy állítsák le „agresszív oroszellenes információs kampányukat”, ne járuljanak hozzá Ukrajna „militarizálásához” és ne „húzzák be” a NATO-ba az Oroszországgal szomszédos államot. Úgy vélekedett, hogy inkább az ukrajnai válság rendezéséről szóló minszki megállapodások és egyéb nemzetközi kötelezettségei végrehajtására kellene ösztönözniük a „kijevi rezsimet” – számolt be az MTI.

A lehetséges forgatókönyv

Dan De Luce amerikai újságíró szakértők megkérdezésével vázolta fel az eljövendő háború menetét: Oroszország legalább 100 ezres (más források szerint 175 ezres) hadsereget vont össze az ukrán határ mentén, ez pedig többfajta opciót tesz lehetővé számukra a támadás mikéntjét illetően. Tehetnek apró, nyomásgyakorló lépéseket, de a totális invázió sem elképzelhetetlen. A Magyarországnál 6,5-szer nagyobb területű, 44 millió lakosú Ukrajnában ma mindenki biztosra veszi az orosz támadást, de elszántan készülnek hazájuk megvédésére, a gerillaharcra. Emellett joggal bízhatnak a 255 ezer fős, harcedzett ukrán hadsereg erejében is.

Ukrajna és Oroszország között 2014-ben éleződött ki az ellentét, Putyin elnök akkor adott parancsot a többségében orosz lakosságú Krím-félsziget megszállására. Az Egyesült Államok most őrnaszádokkal, radarrendszerekkel és harckocsi-elhárító rakétákkal próbál segítséget nyújtani. Az oroszok természetesen nem vennék szívesen, ha a NATO beavatkozna az általuk helyinek tartott konfliktusba. A napokban ezért komoly erődemonstrációt is tartottak: lelőtték az egyik használaton kívül lévő műholdjukat.

Az oroszok természetesen tagadják, hogy támadást indítanának Ukrajna ellen, ám a Kreml egyértelművé tette: ha mégis megkezdődik a fegyveres küzdelem, mindenki biztos lehet abban, hogy az ukránok provokálják majd ki a háborút.

Még mindig nagy a lehetősége a katonai fellépésnek Ukrajnában, ami aggodalommal tölt el bennünket. Az ukrán hatóságok rendkívül agresszívan nyilatkoznak

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat

Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az „orosz haderő egyetlen további tagja” belép Ukrajnába – mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában Antony Blinken külügyminiszter, aki kijelentette, hogy a jelenlegi patthelyzet megoldása Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik:

Ebben a pillanatban a választás Vlagyimir Putyiné. Egyértelműen előnyösebb megoldásnak tartom a diplomáciát, a párbeszédet, annak eldöntését, hogy sikerül-e a kollektív biztonságot úgy építeni, hogy mindenki számára jó legyen

– fogalmazott Blinken, aki visszautasította azt az elképzelést, hogy jelenleg gazdasági szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, mondván, hogy ezzel aláásnák a Nyugat azon képességét, hogy elrettentse az Ukrajna elleni esetleges orosz agressziót. Antony Blinken pénteken Genfben tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a kialakult feszültségről. Mindketten hasznosnak ítélték találkozójukat, és megállapodtak a megbeszélések folytatásában. Az amerikai külügyminiszter vasárnap a CBS amerikai televíziónak is nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kezei meg vannak-e kötve Ukrajnával kapcsolatban, mivel orosz támogatásra van szüksége az iráni nukleáris program visszaszorításáról szóló tárgyalásokon, Blinken úgy válaszolt: „A legkevésbé sem”.

PS-összeállítás; Fotó: MTI/EPA