„Fasiszták fészkelődtek a B-közép soraiba” - film a Fradi tönkretételéről és újjászületéséről
A Fradi aranycsapata, 1949-ből / Forrás: Fortepan.hu
Rákosiék hiába próbálták tönkretenni, megalázni a Ferencváros csapatát, az egyesület 1956. november elsején újjászületett. „Október huszonhárom és november negyedike között a fellegekben jártunk. Csodálatos volt. Az emberek vigadtak, az ember nem tudja kifejezni, amit akkor átélt, hogy mitől szabadultunk meg” - mondta a klub alapítójának, Springer Ferencnek unokája, Springer Miklós az FTC által készített kisfilmben.
Remek rövidfilmmel emlékezett meg a Ferencváros a csapat 1956-os újjászületéséről. Mások mellett Springer Miklós, a csapat alapítójának unokája is beszélt a klub szétveréséről, a szurkolók üldözéséről, majd a forradalmi napokról, amikor visszaszerezték a Ferencváros nevét és színeit.
A Ferencváros labdarúgó-csapatát az 1949-es bajnokság után törték meg. A Henni Géza–Rudas Ferenc, Szabó Ferenc, Kéri Károly–Csanádi Árpád, Lakat Károly–Budai II László, Kocsis Sándor, Deák I Ferenc, Mészáros József, Czibor Zoltán összeállítású Fradinak a pályán nemigen akadt ellenfele, száznegyven gólt rúgtak, fejeltek az ellenfeleknek, és összességében fölényesen szerezték meg a bajnoki aranyat. Az „utolsó csepp” a júniusban megrendezett „Szaktanács-Népszava” kupa megnyerése volt, a döntőt a méltán hírhedtté vált Marosán György kommunista politikus is megtekintette, aki a meccs után a rákosista propagandát ismételgetve „fasiszta csőcseléket" emlegetett.„A B-közép soraiba, úgy látszik, ismét fasiszták fészkelődtek be” - harsogta, és ekkora már nyilvánvalóvá vált, hogy a Ferencváros sorsa – legalábbis egy időre – megpecsételődött. A Fradi legjobb játékosait elvitték a csapatból – elég csak Czibor vagy Kocsis nevét megemlíteni –, 1950 telén átnevezték a klubot. A Ferencváros előbb ÉDOSZ (Élelmezési Dolgozók Szakszervezete), majd Kinizsi lett, és a Fradi színeit is „elvették” (ebben a cikkben felelevenítették azt az ausztriai meccset, ahol komoly büntetés árán, de ismét zöld-fehérben játszott a klub a Rapid Wien önzetlen segítségének köszönhetően).
„Az FTC beolvadt az ÉDOSZ-ba” - lelkendezett a Népszava, amely beszámolt a Ferencváros volt ügyvezető elnökének, Nádas Adolfnak az „öröméről” is, hiszen „az FTC e beolvadással végre biztos alapra helyezkedett.” Az ÉDOSZ-főtiktár Nőhrer Árpád nem finomkodott: „Ebben az új egyesületben új szellemet fogunk kialakítani: a szocialista sport új szellemét...
Az egyesüléssel kizárjuk a mult minden maradványát. Könyörtelenül eltávolítjuk sorainkból azokat, aki nem akarják magukévá tenni egyesületünk programmját. Ezek nemcsak az FTC-nek, hanem a magyar sport ellenségei is.”
Marosán természetesen kiélvezte „győzelmét”: „Ezután Marosán György elvtárs könnyűipari miniszter, mint az ÉDOSZ elnöke üdvözölte az új sportegyesületet” - írta a Népszava.
„Tudták, hogy hova kell nyúlni, hogy a tömeget bánthassák. A Fradit kifejezetten szétszedték, a Rudas-féle csapatot, Czibort, Kocsist, majdnem mindenkit elvittek. Kérit, Mészáros Dódót internálták. Ez a rendszer gyűlölte a csapatot – mondta erről az időszakről Springer Miklós. – Volt, hogy elvittek a rendőrök, mert „Hajrá Fradiztam”. Rengeteg bújtatott nyomozó volt közöttünk, az internálás „könnyen ment”. Féltünk. Nem voltunk hősök, nem volt puska a kezünkben, nekik volt puska a kezükben!”.
Visszaszerezte nevét és színeit az egyesület
Aztán 1956 októberében megfordult a helyzet. A Ferencváros a forradalmi napokban újjászületett, az egyesület november elsején újjáalakult, visszaszerezte nevét és a zöld-fehér színeket.
„Október huszonhárom és november negyedike között a fellegekben jártunk. Csodálatos volt. Az emberek vigadtak, az ember nem tudja kifejezni, amit akkor átélt, hogy mitől szabadultunk meg”
- emlékezett Springer Miklós. Bár a szabadságharcot leverték, és a kádári megtorlás kegyetlenül lesújtott a forradalmárokra, mindent nem mertek visszaváltoztatni. A Ferencváros nevét és színeit többé már nem próbálták elvenni. A teljes film:
Fotók: Fortepan.hu
