5+1: Lottólakástól a lóvontatású acélgereblyéig, avagy a tárgynyeremények korszaka az Ötöslottó történetében
A hazai szerencsejáték történetében kiemelkedő év a 2017-es, ugyanis 60 esztendős lett Magyarország legnépszerűbb lottójátéka, az Ötöslottó. A PestiSrácok.hu ezen kerek évforduló alkalmából egy négy részes cikksorozattal igyekszik kideríteni a játék sikerének titkát. Olyan érdekes információkat, adatokat és személyes történeteket elevenítünk fel, amelyek garantálják a lottótörténeti időutazást. Sorozatunkban szó lesz a legnagyobb nyertesekről, a nyereményekről, a szelvényről, a lottózókról, a sorsolásokról és a játék összetéveszthetetlen arculatáról is.
1. A tárgynyeremények virágkora
Az Ötöslottó történetének első húsz éve a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje is. Az első tárgy-nyereménysorsolást 1957. április 5-én tartották. A nagy eseményig több mint hét millió szelvényt küldtek játékba a Fortuna kegyében reménykedők. Általában havi egy nyereménysorsolás volt, de például 1968-ban ezt öt rendkívüli sorsolás egészítette ki, és évi egy-három rendkívüli sorsolásra ezt követően is sor került. A mintegy 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára. Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A legtöbb öröklakást, 60-at, 1958-ban sorsoltak ki, a legtöbb gépkocsit, 56-ot, 1964-ben és a legtöbb családi házat, 43-at, 1974-ben. Úgy tudni, hogy e tárgyak jelentős része 1-2 éven belül új gazdára talált, gyakran értékük töredékéért. A nagy nyereményeken kívül az első húsz esztendő alatt még 2112 motorkerékpárt, 5531 mosógépet, 19 045 televíziókészüléket, valamint bútorutalványok és egyéb vásárlási utalványok ezreit sorsolták ki.
2.Három forint harminc fillérért egy új lakás
Az Ötöslottó heti számsorsolásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás is kísérte. Az első tárgy-nyereménysorsolást 1957. április 5-én tartották. A nagy eseményig több mint hét millió szelvényt küldtek játékba a Fortuna kegyében reménykedők. 1957-től a hatvanas évek végéig a lottó tárgynyereményei között a legnagyobb értékű nyereménynek vitathatatlanul az öröklakás számított. Ebben az időszakban összesen 505 darab lakást és 224 darab családi házat, üdülőt sorsoltak ki és adtak át boldog tulajdonosaiknak. A budapesti nyereménylakások esetében a 60-as évektől kezdve pedig már nem véletlenszerűen kiválasztott és a szervező által megvásárolt lakásokhoz jutottak a nyertesek, hanem a kimondottan erre a célra épített Lottóházakban kínált ingatlanokba költözhettek be a legszerencsésebbek. A budapesti Lottóházak mai napig állnak, többek között a Frankel Leó utcában, a Kárpát utcában és a Margit körúton is.
De közülük is talán az egyik legizgalmasabbnak a harmadikként felépített, Üllői út 39-43. számú épület története számít, mely felépítésének körülményei sokat elmondanak a 60-as évek világáról. 1956-ban a legendás Corvin közben és a kereszteződés negyedik sarkán, a Kilián laktanyánál zajlottak a forradalom legvéresebb ütközetei. A forradalom leverése után a hatalomnak különösképp fontos volt, hogy a tér romjai senkit se emlékeztessenek a történtekre, így az újjáépítés gyorsan megkezdődött. Pontosan az Üllői út és a Ferenc körút sarkán épült fel 1959-ben a harmadik Lottóház. A hatemeletes lakóház földszintjén egy OTP kirendeltség és számos bolt is helyet kapott. A Lottóház első lakói 1961 augusztusában költözhettek be az épületbe. Az ünnepélyes „kulcsátvételről” és a lakások birtokba vételéről természetesen a Magyar Televízió is beszámolt. Az eseményt Jurij Gagarin magyarországi látogatásához időzítették: a nyertesek már új otthonuk erkélyéről nézhették Gagarin és küldöttsége autókaravánját, és az Üllői úti felvonulást.
3. A kétütemű csoda
Természetesen a jutalomsorsolások egyik valódi álomnyereménye a személygépkocsi volt, annál is inkább, mert a lakásokkal ellentétben, 1957-ben magánszemély csak külön engedély birtokában vásárolhatott autót. Hiába volt valakinek elegendő pénze egy új kocsira, akkor sem biztos, hogy kapott engedélyt a vásárláshoz.
Nem csoda hát, hogy az első lottó különsorsolás főnyereményéért, egy Wartburg 311-es gépkocsiért tolongtak az emberek. Ezt pedig nem akárki, hanem egy akkor 13 éves kunszentmártoni fiú, Molnár Tibor nyerte meg, aki ezzel egy időre az ország legismertebb iskolásává lépett elő. Az ország legfiatalabb Wartburg-tulajdonosa Budapestre még vonattal utazott, de már saját kocsin és sofőrrel tért haza Kunszentmártonba. Egy 20 évvel később vele készített interjúból az is kiderült, hogy felnőve az autószerelést választotta szakmájának. Az ő esetében biztosan igaz az a megállapítás: egy lottónyeremény bizony megváltoztatja az emberek életét.
MTI Fotó: Molnár Edit
4. Tárgyas eset
A legelső alkalommal meghirdetett tárgynyeremény-lista igazi kortörténeti csemegének számít, hiszen olyan, akkoriban hiánycikknek számító álomnyeremények szerepeltek rajta, mint kombináltszoba-bútor, zongora, csillárok, herendi étkészlet, zománcozott kályhák, padlókefélő gépek, varrógépek, férfiöltönyök, női kosztümök, bőrkabátok, sőt kalapácsos darálók, vetőgépek, lóvontatású acélgereblyék. Persze ehhez érdemes felidéznünk, hogy az ötvenes-hatvanas évek nem számítottak a fogyasztás fénykorának, az ellátás és a kínálat a legenyhébben fogalmazva is szűkös volt. Így az a lottózó, aki a jutalomsorsoláson egy „Tetőtől talpig felöltözhet” vagy egy „Éléskamra” feliratú utalványt nyert, nagyon boldog lehetett. A kisebb-nagyobb nyereménytárgyak a Lottó (azelőtt Minőségi) áruház árukészletét képezték, ezért a nyereményeket ott lehetett beváltani. Az élelmiszercsomagokat pedig a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán, az akkor éjjel-nappalinak nevezett, ma is meglévő élelmiszerboltban lehetett átvenni.
5. Nyer-telek
1963-ban hazánk legszerencsésebb nyaralótelepe Balatonalmádiban volt, ahol minden nyaralótulajdonos a lottón nyerte nyaralóját. Az üdülőtelep 5 millió forintból épült fel és 44 lakóegységből állt. Nem véletlen, hogy Somorjai Károly és felesége büszkén pingálták telkükön lévő táblára, hogy „nyer-telek”. 1963-ban közvetlenül a nyugdíjba vonulásuk után nyerték a nyaralót, májustól szeptemberig szinte megszakítás nélkül itt éltek. A szomszéd „lottónyaralóban” pedig a kor híres festőművésze, Sági Sándor élt és alkotott. De a legszerencsésebbnek az a két nyertes vallhatta magát, akik nyaralójuk mellé még egy Renault gépkocsit és kempingfelszerelést csónakkal, illetve egy oldalkocsis motorkerékpárt, valamint sport-, és felszerelést is nyertek.
5+1. Mennyi az annyi?
Természetesen a tárgynyereményeken túl titkon mindenki a nagy pénznyereményben reménykedett, amikor behúzta mesterien kigondolt számait. Ha tárgyiasítanunk kéne azt, hogy az 50-es években a jellemzően egymillió forint körüli telitalálatok mekkora összegnek számítottak, arról sokat mond, hogy ekkoriban 9 forint volt egy kiló hús, 90 fillér egy kiló kenyér, 30 fillér egy tojás, 1-2 forint egy liter tej. Egy doboz (20 szálas) cigaretta 2 forintba került. A motorbenzin (74/76 oktános) literenkénti áráért 1 forint 60 fillért számoltak fel. Egy helyi telefonhívás 60 fillér volt hívásonként, egy normál levél feladása vidékre pedig szintén 60 fillérbe került. De a legrangosabb, I. osztályú Szondy étteremben az étlap legdrágább ételeiért – roston készített süllő, sült csirke – is csak 13-15 forintot kértek.
További lottótörténeti pillanatokért, érdekes információkért látogasson el a Szerencsejáték Történeti Galéria weboldalára!
Vezető kép:Részelt a Tolna Megyei Népújság, 1957 -es számából.
