Pesti Srácok

Elveszítettük a gyűrűk magyar urát – Csollány Szilveszter olimpiai bajnokot gyászoljuk

Elveszítettük a gyűrűk magyar urát – Csollány Szilveszter olimpiai bajnokot gyászoljuk

Másfél hónapos, megfeszített küzdelem után ötvenegy éves korában elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász. A sydney-i olimpia gyűrűbajnoka tavaly, december elején került kórházba a koronavírus következményeként. Bár állapota hamar válságosra fordult, mégis reménykedtünk: talán van visszaút és a kitűnő sportember felépül betegségéből. Sajnos nem így történt, az olimpiai bajnok tornász hétfőn visszaadta lelkét a Teremtőjének. A Magyar Torna Szövetség Csollány Szilvesztert a saját halottjának tekinti.

Csollány Szilveszter 1970. április 13-án született Sopronban. Mozgékony, igencsak aktív gyermekként többféle sportot is kipróbált, mígnem a torna mellett tette le a voksot. A megyeszékhelyen, Győrött lett igazolt versenyző. Tehetsége hamar megmutatkozott, hiszen alig múlt tizenöt éves, amikor a lengyelországi Ifjúsági Barátság Versenyen (IBV) negyedik helyezést szerzett csapatban.

A következő években egyre-másra érte el a jobbnál jobb eredményeket a korosztályos nemzetközi versenyeken, amellyel egyre inkább letette a névjegyét a nemzetközi tornasportban. Mire életkora alapján is felnőtt versenyző lett, már a kontinens legnagyobb reménységei között tartották őt számon. Ezzel egyidejűleg egyre inkább a gyűrű specialistája lett, noha idehaza korláton, lólengésben, ugrásban és talajon is begyűjtött számos bajnoki érmet.

Húszéves kora óta folyamatosan érmekkel zárta a világbajnokságokat és a kontinenstornákat. Kimondható, hogy sok esetben a szerencsével állt hadilábon, hiszen az olimpiákon, a vb-ken és az Eb-ken nem kevesebb, mint hét ezüstérmet nyert, amelyek alkalmával mindig csak nüansznyi hiányzott a legfényesebb éremhez. Emlékezetes volt az atlantai gyűrűverseny, ahol szintén ezüstérmet nyert. Érdekesség, hogy az atlantai olimpia után, az akkor huszonhat éves Csollány – vagy ahogyan a tornateremben mindenki hívta: Szilas – elgondolkodott a visszavonuláson. Szerencsére mégis a folytatás mellett döntött, és milyen jól tette!

PestiSracok facebook image

Csollány olyan volt, mint a jó bor, az idő csak még jobbá tette, aminek eredményeként elkövetkeztek pályafutása legszebb eredményei. 1998-ban, Szentpéterváron káprázatos gyakorlattal megszerezte első felnőtt aranyérmét a nagy világversenyeken: Európa-bajnok lett. Amikor 1999-ben ezüstérmes lett a világbajnokságon, majd év végén sorra nyerte a Grand Prix-versenyeket, már egyértelmű volt: Csollány Szilveszter bejelentkezett a sydney-i olimpia gyűrű-aranyérmére.

Bár az olimpia évében sérülés is hátráltatta, végül a brémai Eb-ezüsttel a nyakában utazhatott Ausztráliába, az ötkarikás játékokra. Miután első helyen jutott be a gyűrűverseny döntőjébe, visszalépett a szerenkénti döntők többi számától, hogy csak a legfőbb versenyszámára kelljen koncentrálnia.

Olimpiai gyűrűgyakorlata örökké emlékezetes marad. Az a koncentrált, hibátlan kivitelezésű, elképesztően magas színvonalú produktum, amelyet bemutatott, egyértelműen aranyérmet ért. Szerencsére a pontozók is így látták, így Csollány Szilveszter felért pályafutása csúcsára: olimpiai bajnok lett.

Csollány Szilveszter olimpiai aranyérmet érő gyűrűgyakorlata

Hátravolt még egy nagy dobása, méghozzá a 2002-es, hazai – debreceni – rendezésű világbajnokság, ahol az olimpiai bajnok, közönségkedvenc Csollány Szilveszter saját közönsége zajos üdvrivalgásától kísérve gyűjtötte be páratlanul gazdag éremkollekciója utolsó hiányzó darabját, a vb-aranyat. Ez volt az a pont, ami után tényleg elmondhatta, hogy mindent elért, amit egy tornász elérhet.

Bár még adott egy esélyt arra, hogy a 2004-es athéni olimpiával zárja le szenzációs pályafutását, ám a miután a férfi tornacsapat nem tudta kvalifikálni magát az athéni játékokra, Csollány Szilveszter 2003 végén visszavonult a versenyzéstől.

A civil életben több dologba is belekóstolt, hiszen nem csupán a tornasportban tevékenykedett, de a vendéglátásban is dolgozott, sőt, két éven keresztül Izlandon élt és oktatott tornát. Hazatérése után szülővárosában, Sopronban élt családjával, mellette pedig Ausztriában dolgozott, szintén mint tornaoktató.

Tavaly december elején látott napvilágot a hír, miszerint elkapta a koronavírust és annak szövődményei miatt kórházba került. Később állapota súlyosbodott, előtt lélegeztetőgépre került, majd műtüdő-kezelést kapott. Bár közel másfél hónapon keresztül erejét megfeszítve küzdött, szervezete végül feladta harcot.

Isten nyugosztaljon, Szilas!

*****

Magyar Zoltán: Szilas egy olyan versenyszámban alkotott maradandót, amelyben előtte magyar tornász még nem

Portálunk elérte a Magyar Tornaszövetség elnökét, Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornászt, a Nemzet Sportolóját, akit rendkívüli módon lesújtott Csollány halálhíre.

Egy ilyen tragikus hír hallatán sok minden tódul az ember fejébe – kezdte Magyar Zoltán. Az első természetesen az értetlenség és a gyász. Értetlenség, hiszen Szilas rendkívül fiatal volt, és a gyász, mert nemcsak a családja gyászolja most őt – akik értelemszerűen a legnagyobb veszteséget élik meg –, de mi, a tornasport képviselői is, itthon és szerte a nagyvilágban. Szavakkal nem is tudom Önnek kifejezni azt, hogy milyen veszteség ért bennünket, sportolókat és persze magyar tornasportot.

Budapest, 2007. május 13.<br /> Csollány Szilveszter (j2) és Magyar Zoltán (b2) olimpiai bajnok tornászok a Peking Szurkolói Klub rendezvényén, az első budapesti rodeó roadshow-n, a Kincsem Parkban.<br /> Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Budapest, 2007. május 13. Csollány Szilveszter (j2) és Magyar Zoltán (b2) olimpiai bajnok tornászok a Peking Szurkolói Klub rendezvényén, az első budapesti rodeó roadshow-n, a Kincsem Parkban.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az egyetemes magyar sport elképesztő egyéniségekkel rendelkezik. Miben volt különleges Csollány Szilveszter?

A rendkívüli sportteljesítményén kívül leginkább talán abban, hogy a tornatermen kívül is képes volt maradandót alkotni. Mi, magyarok valóban büszkék lehetünk, hiszen rengeteg olimpiai bajnokunk van, de Szilas közülük is kiemelkedett azzal, hogy szerethető volt, hogy jól kommunikált és ezáltal kiváló arca volt a tornasportnak és eleve a magyar sport egészének is.

Sportszakmai értelemben mit adott a magyar tornasportnak Csollány Szilveszter 2000-ben szerzett olimpiai aranyérme?

Ő volt az az ember, aki kitört a magyarokra jellemző lólengés-sikersorozatból, amelyre amúgy oly büszkék vagyunk. Mindegyik szeren messze az átlag feletti volt, ám gyűrűn egy őserővel rendelkező, csodálatos versenyzőképességű sportember volt, aki abszolút megérdemelten nyert meg minden megnyerhető aranyérmet ebben a versenyszámban. Szilas volt az, aki képes volt egy olyan versenyszámban maradandót alkotni, amelyben előtte magyar tornász még nem. Ezzel hatalmas lökést adott a magyar tornasportnak, amely örökre tisztelni fogja a személyét és az általa elért kiváló eredményeket.

Vezető kép: MTI/Földi Imre

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)