Pesti Srácok

A munkácsi tanács tagjai többségének tiltakozása ellenére felavatták a turul helyére emelt ukrán címert

Kedden reggel minden tiltakozás ellenére Munkácson felavatták a levert turul helyére felállított ukrán állami címert. Andrij Baloga polgármester a pópák és katonák gyűrűjében tartott ünnepi avatáson azt mondta, "ma születik az új és erős Ukrajna történelme, azok keze által, aki a szabadságért, a jövőért és a saját földjükön való élet jogáért harcolnak". Munkács várának fokára 2008-ban állította vissza a Pákh család a történelmi milleniumi emlékművet, az egy tonna súlyú turulmadarat, illetve hozzá az obeliszket, az eredeti emlékmű darabjait is felhasználva, amelyet Pákh Imre édesapja évtizedeken át őrzött. A Turul-emlékmű lebontásáról október 13-án délelőtt a végrehajtó bizottság Zoom-konferencián megtartott ülésén határoztak, a 31 tagból alig 20 részvételével. Ahhoz, hogy mindenképp meglegyen a döntés, cselt is bevetettek és a napirend eredetileg csak az ukrán címer állítását tartalmazta. Később a munkácsi tanács 18 tagja írt alá tiltakozó nyilatkozatot. Mindez nem számított a jelek szerint semmit: tizenkét nap elteltével áll az ukrán szigony, a turul pedig darabokban hever a múzeum valamelyik termében.

Tizenkét nap elegendő egy emlékmű ledöntésére és az új felállítására az Amerika és Európa által ünnepelt ukrán demokráciában. A műveletnek nem akadálya, hogy a városi tanács még csak nem is tud róla, meg sem vitathatta, ahogy azt sem, hogy az eredeti, ledöntött emlékmű kvázi magántulajdon. Magánember, Pákh Imre, illetve a család alapítványa finanszírozta; adományozás nem történt, arról semmilyen irat nem született. A nagy demokráciában úgy gondolták, a Turul-emlékmű felállítóját még tájékoztatni sem kell. Sőt, mi több, az sem probléma, hogy a felhatalmazott képviselők többsége egyértelműen tiltakozását fejezte ki. 18 tanácstag írta alá az elhatárolódó, tiltakozó nyilatkozatot.

A munkácsi városi tanács titkára szerint ez "az alkotmányos jogok korlátozása"

Közösségi oldalán Olekszandr Horjacskun, a városi tanács titkára azt írta, elítélik, hogy a végrehajtó bizottság a város közéletében fontos szerepet játszó döntésekről nem konzultál a tanács tagjaival. Hangsúlyozza, hogy a város életét érintő fontos kérdéseket a tanács üléstermében, a tanácsban kell megvitatni, hiszen a tanács tagjai kaptak a város lakóitól. Nem egy végrehajtó bizottságnak kell irányítani, döntéseket hozni, akiknek erre nincs felhatalmazása és akiket semmilyen felelősség nem terhel.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Olekszandr Horjacskun.

Nemcsak ukrán katonák adják vérüket Ukrajnáért!

A 18 képviselő nyilatkozata szerint az emlékmű kapcsán semmilyen előzetes tárgyalás, megbeszélés nem történt. A Turul levételének "fedősztorija" az volt, amihez a végrehajtó bizottság tagjainak támogatását kérték, hogy kihelyezzék az ukrán címert a várba – de szó nem volt arról, hogy a Turul helyére. Megjegyzik, hogy a címer kihelyezését a várra a teljes tanács támogatja, hiszen az hazájuk, Ukrajna állami jelképe. De felhívják a figyelmet arra is, hogy a háborúban Ukrajnáért nemcsak ukrán katonák adják az életüket. A nyilatkozat megjegyzi, hogy a végrehajtó bizottság döntése elhamarkodott, érthetetlen, és a régióban destabilizációhoz is vezet.

– írták. Hozzátették azt is, hogy az ilyen cselekedetek hiteltelenítik a városi tanácsot és az önkormányzatot.

"Visszaszáll a Turul" – Visszaszáll?

A turuldöntést óriási felháborodás követte a kárpátaljai magyar politikusok körében és idehaza is. Napokon át árasztották el a közösségi médiát a turult ábrázoló képek a következő felirattal: "Visszajövök!" Szijjártó Péter külügyminiszter a történtek után behívatta az ukrán konzult, vezető magyar politikusok adtak hangot felháborodásuknak az egyértelmű provokáció okán.

Pákh Imre, a munkácsi Turul-emlékművet 2008-ban felállíttató, azt finanszírozó, Amerikában élő, munkácsi származású üzletember lapunknak azt mondta, sem a döntésről, sem a bontásról nem tájékoztatták, és elfogadhatatlannak tartja, hogy arra az obeliszkre, amely az eredeti történelmi oszlop köveit és az eredeti turul lábait is tartalmazza, egy ukrán címer kerüljön. Pákh Imre magyar jogászokkal egyeztet, hogy igazolja, valójában ő az emlékmű jogos tulajdonosa és törvénytelen rongálás történt. Édesapja sírjánál – akinek élete egyik fő küldetése volt a munkácsi vár és a Turul megmentése – megesküdött, hogy a madár újra vissza fog szállni.

Kifejezetten gáláns gesztust tett lapunkon keresztül: felajánlotta, hogy amennyiben saját költségén helyreállíttathatja a Turult és visszatetetheti az obeliszkre, a vár bármely más pontján a saját költségén állítja fel az ukrán emlékművet. Pákh Imre ezzel is bizonyítaná, hogy a turulmadár nem a területszerzés, nem a revizionizmus szimbóluma, hanem ezeréves jelenlétünké a Kárpát-medencében, és lehetne a békés egymás mellett élés szimbóluma is.

Viktor Baloga ukrán parlamenti képviselő szerint feldughatjuk a tiltakozásunkat

A Munkácsot irányító Baloga-klán a jelek szerint nem így gondolkodik. Andrij Baloga alig két hét alatt lezavarta a szoborcserét, miközben magasról tett minden tiltakozásra és javaslatra. Apja, Viktor Baloga parlamenti képviselő konkrétan azt nyilatkozta, "a magyar feldughatják magunknak a tiltakozásaikat". A megyei tanács alelnöke pedig azt írta a Facebookon, véleménye szerint az, hogy a magyarok vadul tiltakoznak a Turul levétele miatt, többet mond minden szónál: "a munkácsi vezetés jó irányba halad". Megjegyezte, hogy a magyarok szerinte "beszámítható, adekvát része", legfőképp az értelmiség elutasítja a magyar kormány cselekedeteit, mert ők értik, hogy Magyarország álláspontja a háború kapcsán hamar visszataszítja országukat Európa "hátsó udvarára".

Sem Kárpátalja kormányzója, sem ukrán állami vezetők nem voltak jelen a szigony avatásán

A keddi avatóünnepségen Andrij Baloga polgármester már-már az erő szimbólumaként beszélt a turuldöntésről.

– fogalmazott. Utalt arra is, hogy elmennek a határokig – vagyis céljuk a 1991-es határok visszaállítása.

Beszédes, hogy kik voltak ott, avagy inkább kik nem voltak ott az avatóünnepségen. A jelenség jól mutatja, milyen támogatottsága van a magyargyűlölő Balogáknak. Az ukrán szigonyos címer avatásán részt vett Andrij Seketa, a Kárpátaljai Regionális Tanács első alelnöke, a Tarasz Sevcsenko munkácsi társaság elnöke, Roman Kolodij, és a csapi polgármester. Ezzel a potentátok tekintetében vége is a felsorolásnak.

Fotó: mukachevo.net

A fotók, felvételek tanúsága szerint az ünnepségen sem országos, sem megyei vezető politikusok nem jelentek meg. Továbbá sem Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója, de még Viktor Baloga parlamenti képviselő sem... Nem elhanyagolható, hogy az avatásra a munkácsi tanács tagjai sem mentek el. Helyi forrásunk szerint az ungvári járási adminisztráció tagjait vezényelték ki, hogy érdemi létszámot mutassanak fel.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.