Pesti Srácok

A munkácsi tanács tagjai többségének tiltakozása ellenére felavatták a turul helyére emelt ukrán címert

Kedden reggel minden tiltakozás ellenére Munkácson felavatták a levert turul helyére felállított ukrán állami címert. Andrij Baloga polgármester a pópák és katonák gyűrűjében tartott ünnepi avatáson azt mondta, "ma születik az új és erős Ukrajna történelme, azok keze által, aki a szabadságért, a jövőért és a saját földjükön való élet jogáért harcolnak". Munkács várának fokára 2008-ban állította vissza a Pákh család a történelmi milleniumi emlékművet, az egy tonna súlyú turulmadarat, illetve hozzá az obeliszket, az eredeti emlékmű darabjait is felhasználva, amelyet Pákh Imre édesapja évtizedeken át őrzött. A Turul-emlékmű lebontásáról október 13-án délelőtt a végrehajtó bizottság Zoom-konferencián megtartott ülésén határoztak, a 31 tagból alig 20 részvételével. Ahhoz, hogy mindenképp meglegyen a döntés, cselt is bevetettek és a napirend eredetileg csak az ukrán címer állítását tartalmazta. Később a munkácsi tanács 18 tagja írt alá tiltakozó nyilatkozatot. Mindez nem számított a jelek szerint semmit: tizenkét nap elteltével áll az ukrán szigony, a turul pedig darabokban hever a múzeum valamelyik termében.

Tizenkét nap elegendő egy emlékmű ledöntésére és az új felállítására az Amerika és Európa által ünnepelt ukrán demokráciában. A műveletnek nem akadálya, hogy a városi tanács még csak nem is tud róla, meg sem vitathatta, ahogy azt sem, hogy az eredeti, ledöntött emlékmű kvázi magántulajdon. Magánember, Pákh Imre, illetve a család alapítványa finanszírozta; adományozás nem történt, arról semmilyen irat nem született. A nagy demokráciában úgy gondolták, a Turul-emlékmű felállítóját még tájékoztatni sem kell. Sőt, mi több, az sem probléma, hogy a felhatalmazott képviselők többsége egyértelműen tiltakozását fejezte ki. 18 tanácstag írta alá az elhatárolódó, tiltakozó nyilatkozatot.

A munkácsi városi tanács titkára szerint ez "az alkotmányos jogok korlátozása"

Közösségi oldalán Olekszandr Horjacskun, a városi tanács titkára azt írta, elítélik, hogy a végrehajtó bizottság a város közéletében fontos szerepet játszó döntésekről nem konzultál a tanács tagjaival. Hangsúlyozza, hogy a város életét érintő fontos kérdéseket a tanács üléstermében, a tanácsban kell megvitatni, hiszen a tanács tagjai kaptak a város lakóitól. Nem egy végrehajtó bizottságnak kell irányítani, döntéseket hozni, akiknek erre nincs felhatalmazása és akiket semmilyen felelősség nem terhel.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Olekszandr Horjacskun.

Nemcsak ukrán katonák adják vérüket Ukrajnáért!

A 18 képviselő nyilatkozata szerint az emlékmű kapcsán semmilyen előzetes tárgyalás, megbeszélés nem történt. A Turul levételének "fedősztorija" az volt, amihez a végrehajtó bizottság tagjainak támogatását kérték, hogy kihelyezzék az ukrán címert a várba – de szó nem volt arról, hogy a Turul helyére. Megjegyzik, hogy a címer kihelyezését a várra a teljes tanács támogatja, hiszen az hazájuk, Ukrajna állami jelképe. De felhívják a figyelmet arra is, hogy a háborúban Ukrajnáért nemcsak ukrán katonák adják az életüket. A nyilatkozat megjegyzi, hogy a végrehajtó bizottság döntése elhamarkodott, érthetetlen, és a régióban destabilizációhoz is vezet.

– írták. Hozzátették azt is, hogy az ilyen cselekedetek hiteltelenítik a városi tanácsot és az önkormányzatot.

"Visszaszáll a Turul" – Visszaszáll?

A turuldöntést óriási felháborodás követte a kárpátaljai magyar politikusok körében és idehaza is. Napokon át árasztották el a közösségi médiát a turult ábrázoló képek a következő felirattal: "Visszajövök!" Szijjártó Péter külügyminiszter a történtek után behívatta az ukrán konzult, vezető magyar politikusok adtak hangot felháborodásuknak az egyértelmű provokáció okán.

Pákh Imre, a munkácsi Turul-emlékművet 2008-ban felállíttató, azt finanszírozó, Amerikában élő, munkácsi származású üzletember lapunknak azt mondta, sem a döntésről, sem a bontásról nem tájékoztatták, és elfogadhatatlannak tartja, hogy arra az obeliszkre, amely az eredeti történelmi oszlop köveit és az eredeti turul lábait is tartalmazza, egy ukrán címer kerüljön. Pákh Imre magyar jogászokkal egyeztet, hogy igazolja, valójában ő az emlékmű jogos tulajdonosa és törvénytelen rongálás történt. Édesapja sírjánál – akinek élete egyik fő küldetése volt a munkácsi vár és a Turul megmentése – megesküdött, hogy a madár újra vissza fog szállni.

Kifejezetten gáláns gesztust tett lapunkon keresztül: felajánlotta, hogy amennyiben saját költségén helyreállíttathatja a Turult és visszatetetheti az obeliszkre, a vár bármely más pontján a saját költségén állítja fel az ukrán emlékművet. Pákh Imre ezzel is bizonyítaná, hogy a turulmadár nem a területszerzés, nem a revizionizmus szimbóluma, hanem ezeréves jelenlétünké a Kárpát-medencében, és lehetne a békés egymás mellett élés szimbóluma is.

Viktor Baloga ukrán parlamenti képviselő szerint feldughatjuk a tiltakozásunkat

A Munkácsot irányító Baloga-klán a jelek szerint nem így gondolkodik. Andrij Baloga alig két hét alatt lezavarta a szoborcserét, miközben magasról tett minden tiltakozásra és javaslatra. Apja, Viktor Baloga parlamenti képviselő konkrétan azt nyilatkozta, "a magyar feldughatják magunknak a tiltakozásaikat". A megyei tanács alelnöke pedig azt írta a Facebookon, véleménye szerint az, hogy a magyarok vadul tiltakoznak a Turul levétele miatt, többet mond minden szónál: "a munkácsi vezetés jó irányba halad". Megjegyezte, hogy a magyarok szerinte "beszámítható, adekvát része", legfőképp az értelmiség elutasítja a magyar kormány cselekedeteit, mert ők értik, hogy Magyarország álláspontja a háború kapcsán hamar visszataszítja országukat Európa "hátsó udvarára".

Sem Kárpátalja kormányzója, sem ukrán állami vezetők nem voltak jelen a szigony avatásán

A keddi avatóünnepségen Andrij Baloga polgármester már-már az erő szimbólumaként beszélt a turuldöntésről.

– fogalmazott. Utalt arra is, hogy elmennek a határokig – vagyis céljuk a 1991-es határok visszaállítása.

Beszédes, hogy kik voltak ott, avagy inkább kik nem voltak ott az avatóünnepségen. A jelenség jól mutatja, milyen támogatottsága van a magyargyűlölő Balogáknak. Az ukrán szigonyos címer avatásán részt vett Andrij Seketa, a Kárpátaljai Regionális Tanács első alelnöke, a Tarasz Sevcsenko munkácsi társaság elnöke, Roman Kolodij, és a csapi polgármester. Ezzel a potentátok tekintetében vége is a felsorolásnak.

Fotó: mukachevo.net

A fotók, felvételek tanúsága szerint az ünnepségen sem országos, sem megyei vezető politikusok nem jelentek meg. Továbbá sem Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója, de még Viktor Baloga parlamenti képviselő sem... Nem elhanyagolható, hogy az avatásra a munkácsi tanács tagjai sem mentek el. Helyi forrásunk szerint az ungvári járási adminisztráció tagjait vezényelték ki, hogy érdemi létszámot mutassanak fel.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)