Pesti Srácok

Bubu egykor Maradonán is kifogott, mostantól az égi kaput őrzi – Mészáros Ferenc (1950–2023) emlékére

Bubu egykor Maradonán is kifogott, mostantól az égi kaput őrzi – Mészáros Ferenc (1950–2023) emlékére

Életének 73. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Mészáros Ferenc, a Vasas és a magyar válogatott korábbi kapusa. A kiváló sportember, aki két világbajnokságon is képviselhette hazánkat, hosszú évek óta teljes visszavonultságban élt, s bár arról lehetett ugyan hallani, hogy betegeskedik, halálhíre mégis váratlanul sújtott le a sportszeretőkre. Mészáros Ferencet az MLSZ és egykori klubja, a Vasas is saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Őstehetség volt. Olyan képességekkel, amelynek egy részét nem lehet megtanulni, csak birtokában lenni. Valami felsőbb erő áldásaként. A perifériáról indult. Soroksárról, amely hosszú ideig nem is létezett önállóan, csak úgy megbújva, Budapest XX. kerületének részeként. Talán emiatt is volt mindig különleges tartása az innen származó embereknek.

Mészáros Ferenc is közéjük tartozott. A tartással rendelkező soroksáriak közé, aki soha nem felejtette el, hogy honnan indult, hogy ki is valójában. Az akkor éppen dél-pesti székhelyű helyi csapatban, a VM Egyetértésben lett ismert kapuvédő, tehetsége pedig olyan mérvű volt, hogy alig 18 éves korában szerződtette őt a Vasas. Nem akármilyen csapatról beszélünk, arról a Vasasról, amelyben akkortájt még Mészöly Kálmán, Ihász Kálmán, Farkas János vagy éppen Puskás Lajos játszott.

A mindössze 23 éves Mészáros Ferenc, a Vasas SC újsütetű hálóőre 1973-ban.<br /> Fotó: MTI/Kovács Gyula
A mindössze 23 éves Mészáros Ferenc, a Vasas SC újsütetű hálóőre 1973-ban. Fotó: MTI/Kovács Gyula
PestiSracok facebook image

Mészáros „Bubu” hamar alapember lett: az 1970-es években, különösen annak második felében már az ő nevével kezdődik a Vasas összeállítása. A csapat az évtized közepére a legendás mester, Illovszky Rudolf irányítása alatt az egyik aranyesélyese lesz a magyar bajnokságnak, ami nem meglepő: a visszavonuló klasszisok helyét nemkülönben nagy tehetségek vették át, Várady Béla, Izsó Ignác, Komjáti András, Müller Sándor, Zombori Sándor.

Az 1976/77-es szezonban csúcsra is jut az angyalföldi gárda, amelynek alapcsapata így fest: Mészáros - Török, Komjáti, Hegedűs, Kántor - Gass, Zombori, Müller – Izsó, Kovács, Várady. Az a bajnoki cím máig az utolsó Vasas-arany, s ami még inkább felértékeli ezt az eredményt, hogy az Újpestben ekkor már egy bizonyos Törőcsik András, a Fradiban pedig Nyilasi Tibor játszott az elsőhegedűn. Nem kis részben azonban a hátul atombiztos támaszt nyújtó Mészáros Bubunak, mégis a Vasas a bajnok.

Ez a teljesítmény Baróti Lajos szövetségi kapitánynál válogatott tagságot is ért. Mészáros – aki 1973-ban védett először címeres mezben – 1977 végén már ott volt a vb-résztvevő csapatban és Baróti ki is vitte magával Argentínába, a vb-re, ahol az első két vb-meccsen még Gujdár Sándor őrizte a magyar kaput, ám az Olaszország elleni csoportmeccsen Bubu is debütált.

Mészáros Ferenc és Diego Maradona különleges párharca az 1982-es labdarúgó-világbajnokság Argentína-Magyarország (4-1) csoportmérkőzésén. Forrás: YouTube

Bár mindvégig a válogatott közelében marad, rendszeresen csak Mészöly Kálmán kapitányi időszakában jutott újra szóhoz. 1980 és 1982 között tizennégy alkalommal védte a válogatott kapuját, közte a kulcsfontosságú vb-selejtezőkön is, ahol sikerült kijutnunk a spanyolországi Mundialra is. Mészáros természetesen az utazó keret tagja volt, sőt, mindhárom csoportmeccsen ő védett. Külön érdekesség, hogy a 4–1-es argentin győzelemmel záruló meccsen védett a legjobban: Maradonával valóságos különpárbajt vívtak, ahol annak ellenére is Mészáros a győztes, hogy az Isteni Diego is betalált.

Az 1982-es vb után váltás következik a válogatott kapujában, Mészáros már csak egyszer, sok évvel később, Bálint „Báró” tiszavirág-életű kapitányi időszakában lesz még válogatott, amikor már a harminckilencedik évében jár. Klubszinten ugyanakkor sokadvirágzását élte ezekben az években. Miután túl volt a harmincadik életévén, lehetőséget kapott arra, hogy külföldre szerződjön, így került ki Portugáliába, ahol új lökést kapott a pályafutása. A Sporting Lisszabon csapatával portugál bajnoki címet és portugál kupát is nyert, a BEK-ben pedig egészen a negyeddöntőig meneteltek.

Mészáros Portugáliában is első számú közönségkedvenc lesz. Helye van az iménti mondatban az is-nek, mert idehaza is sokan rajonganak a különleges, olykor habókos hálóőrért, akiről legendák maradtak fenn. Például az, hogy meccs közben szívott olykor egy-két slukkot a cigarettájából, vagy az, hogy olyan kidobásokkal, labdakihozatalokkal vétette magát észre, amellyel edzőinek ősz hajszálait ugyan alaposan gyarapította, ám a közönség őrjöngését is kiváltotta. Népszerűségének legfőbb jelzője azonban az, hogy az egész magyar futballszerető közvélemény a becenevén szólította. Senkinek nem volt ő Ferenc, de még Feri sem, viszont a futballpályákon ma is egyértelmű, hogy kiről van szó, ha azt mondjuk, hogy Bubu. Ennél nagyobb kitüntetést sportoló aligha kaphat.

Egykori portugál klubja, a Sporting Lisszabon ezzel a videóvel tisztelgett egykori népszerű kapusa, Mészáros Ferenc előtt. Forrás: YouTube/scpcpmemoria

Visszavonulása után szinte azonnal edző lett, a Vasasnál dolgozott, de ott nem bántak ahhoz méltón vele, amennyit ő játékosként tett a klubért. Fáy utcai bukása után szakmai pályafutása kacskaringósra sikeredett, mert bár a későbbiekben még visszatért Portugáliába kapusedzőnek, de ez a munka nem tartott sokáig, idehaza pedig – kortársai jelentős részéhez hasonlóan – nem kapott a képességeihez és veretes játékosmúltjához méltó, komoly feladatot. Az 1990-es évek végén a közéletbe is belekóstolt: nemzeti elkötelezettségét, hazaszeretetét mutatja, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) színeiben vállalt képviselőjelöltséget és polgármester-jelöltséget.

Aztán egyszer csak eltűnt. Szép csendben, minden értelemben visszavonult, olyannyira, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben már az újságírói megkereséseket sem fogadta, nem nyilatkozott, nem osztotta meg aktuális véleményét a futballról. A Vasas új, a klublegendákra immár végre figyelmet fordító vezetésének sem sikerült elérnie, hogy legalább a Fáy utcába kilátogasson olykor. Sajnálatos elzárkózása okát mindenki csak találgatta; volt, aki szerint megcsömörlött, mások elsősorban romló egészségi állapotával magyarázták teljes visszavonultságát.

Éppen emiatt betegségéről, aktuális állapotáról is csak keveset lehetett tudni, így aztán halálhíre még inkább váratlanul ért minden magyar futballbarátot. Nyugodj békében, Bubu!

Vezető kép: Mészáros Bubu a válogatott edzőtáborában 1977-ben. Fotó: MTI/Kovács Gyula

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.