Pesti Srácok

Zúgott a magyar és a székely himnusz Tamperében, huszonegy év után legyőztük a gallokat!!! – Magyarország–Franciaország 3–2 (hosszabbítás után)

Zúgott a magyar és a székely himnusz Tamperében, huszonegy év után legyőztük a gallokat!!! – Magyarország–Franciaország 3–2 (hosszabbítás után)

Szív-lélek játékkal, szenzációs küzdőszellemmel legyőzte Franciaországot a magyar jégkorong-válogatott a finn–lett közös rendezésű A-csoportos világbajnokság ma esti, tamperei párharcán. A több mint két évtized után aratott nagyszerű diadal hatalmas lépés csapatunknak a végső cél, a sosem látott bravúrnak számító bennmaradás felé.

A két nyerhetőnek tűnő meccs egyike, a Franciaország elleni derbi várt ma a magyar jégkorong-válogatottra a tamperei A-csoportos világbajnokságon. A "nyerhető" jelzővel persze illik csínján bánni akkor, ha tudjuk: a gallok emberemlékezet óta az elitvilágbajnokság mezőnyének tagjai, és világbajnoki meccsen éppen huszonegy éve, 2001-ben, Grenoble-ban sikerült őket utoljára legyőznünk, még a B-csoportban.

Ennek ellenére játékosaink szemlátomást úgy vetették bele magukat a meccsbe, hogy tudták, elkapható lehet a francia csapat; ehhez "csupán" fegyelmezett játék, betonkemény védekezés és bátor támadójáték szükséges. Fontos elmondani, hogy a franciáknak NHL-klasszisuk is van, és játékosaik döntő része rangosabb bajnokságokban edződik, mint a mieink, ráadásul mellettük szólt a folyamatos A-csoportos tapasztalat is.

Kiegyenlített játék után az első harmad hajrájában megszerezték a vezetést a kék mezes franciák, amelyet még a dudaszó előtt sikerült egalizálni Stipsicz Bence pompás bombájával. A második játékrészben ismét a franciák kerültek előnybe, amelyre egy remek egyéni akció végén Galló Vilmos válaszolt. A harmadik harmadban elképesztő küzdelem folyt a jégen, hatalmas harcot vívtak a játékosok minden egyes korongért, és mi örömmel állapíthattuk meg, hogy csapatunk egyáltalán nem játszik alárendelt szerepet, sőt, talán közelebb is állt a győzelemhez, ám végül döntetlennel zárult a rendes játékidő (2–2).

PestiSracok facebook image
Joggal ünnepeltek a magyar szurkolók a jégkorong-világbajnokság harmadik fordulójában játszott Franciaország-Magyarország mérkőzés után, mert válogatottunk hosszabbítás után legyőzte a gallokat!<br /> Fotó: MTI/Illyés Tibor
Joggal ünnepeltek a magyar szurkolók a jégkorong-világbajnokság harmadik fordulójában játszott Franciaország–Magyarország mérkőzés után, mert válogatottunk hosszabbítás után legyőzte a gallokat! Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az ötperces hosszabbítás következett ezután, a hirtelen halál, amelyben már csak három-három mezőnyjátékos van a jégen mindkét csapatban. Az ilyen felállás a gyorsabban korcsolyázó gárdának kedvez, hiszen ugyanakkora jégfelületet kevesebb játékos játszik be. Azonban az első pillanattól fogva hatalmas elánnal játszottunk, ami meg is hozta az eredményt: Erdély Csanád lövése kipattant a francia portásról és a berobbanó Bartalis a hálóba lőtt, amellyel megnyertük ezt az izgalmas, ragyogó meccset (3–2)! Csapatunk ezzel a hosszabbításos győzelemmel két pontot szerzett, ami rendkívül sokat érhet még a bennmaradásért folytatott heroikus közdelemben.

Vezető kép: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.