Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Újabb emlékezetes nap az atlétikai vb-n: Ingebritsen el van átkozva, miközben két győztes avattak női rúdugrásban!

KAKovács Attila Exkluzív 2023. augusztus 23. 22:25
Újabb emlékezetes nap az atlétikai vb-n: Ingebritsen el van átkozva, miközben két győztes avattak női rúdugrásban!

Kozák Luca alig maradt el az országos csúcstól, de Wágner-Gyürkés Viktória, Szabó Beatrix és Gyurátz Réka is helyt állt a budapesti atlétikai-világbajnokság mai versenynapján, ahol a világ idei legjobb eredményével született aranyérem női 400 méteren, női rúdugrásban egy elképesztően izgalmas párharc után két világbajnokot avattak, a férfi 400 gáton pedig harmadik vb-aranyát gyűjtötte be a norvég Carsten Warholm.

Honfitársaink közül ma Wágner-Gyürkés Viktóriát láthattuk először, aki a női 5000 méteres mezőnyben állt rajthoz. Sajnos nem sikerült döntőbe kerülnie, 15:29.42-es időeredménye azonban megérdemli az elismerést. Gyurátz Réka nem jutott be a női kalapácsvetés döntőjébe, miután egy érvénytelen kísérlete mellett két sikeres dobása jócskán elmaradt egyéni legjobbjától. Szabó Beatrixnak a női hármasugrásban szoríthattunk, aki 12.79 méteres ugrásával elmaradt saját legjobbjától (12.97), és nem jutott döntőbe. Jelenleg legmagasabban jegyzett futónk, Kozák Luca a női 100 méteres gátfutás elődöntőjében volt érdekelt, miután a tegnapi előfutamból továbbjutott. Nem sokkal maradt el az országos csúcstól (12.73-at futott most), ami miatt elégedetlen is volt a futam után, ám el kell mondani, hogy még ha egy hatalmas országos rekordot futott volna is, az sem lett volna elegendő a fináléhoz a rendkívül erős mezőnyben.

Budapest, 2023. augusztus 23.
Kozák Luca a női 100 méteres gátfutás elődöntőjében a budapesti atlétikai világbajnokságon a Nemzeti Atlétikai Központban.
Fotó: MTI/Derencsényi István

A dominikai Marileidy Paulino 48.76-tal, a világ idei legjobb eredményével nyerte meg a női 400-at. Férfi 1500 méteren a brit Josh Kerr lehajrázta a nagy esélyes Ingebritsent, és a végén lépett fel az első helyre 3.29.38-as elképesztő eredménnyel. A női rúdugrás az ausztrál Nina Kennedy és az amerikai Katie Moon fergeteges párharcát hozta 495 centiméteren. Ezt a magasságot végül egyikük sem vitte át, és megbeszélésük eredményeként mindketten világbajnoki aranyérmesek lettek. Befejezésül a férfi 400 méteres gátfutás döntőjét rendezték, amely norvég győzelmet hozott, Carsten Warholm magabiztosan, nagy fölénnyel nyerte meg a versenyt, aki ezzel harmadik világbajnoki címét nyerte meg.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: Az ausztrál Nina Kennedy - holtversenyben az amerikai Moon-nal - világbajnok lett női rúdugrásban. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt.

Kapcsolódó témák
budapesti atlétikai világbajnokság 2023-as atlétikai világbajnokság kozák luca
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.