Ez előrehozott választások sem oldották meg a francia krízist, Macron szövetségesei csaptak össze a francia elnökkel

Túlélte az első bizalmatlansági indítványt kedden Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya, annak ellenére, hogy nincs többsége a nemzetgyűlésben. A szavazást az ellenzéki baloldali Új Népfront nevű pártszövetség kezdeményezte, de nem támogatta a Marine Le Pen fémjelezte szintén ellenzéki Nemzeti Tömörülés.

A baloldali pártok – köztük a szocialisták, a kommunisták, a Zöldek és a baloldali radikálisok – koalíciója által támogatott indítványt a francia parlament alsóházában mindössze 197 képviselő hagyta jóvá, ami messze elmarad a kormány megbuktatásához szükséges 289 szavazattól. A kudarc nem ért senkit váratlanul, kezdve az indítványt beterjesztő Olivier Faure-ral, a Szocialista Párt (PS) vezetőjével, aki szerint azért volt szükség a szavazásra, mert az új kormány egy “választási csalás” eredményeként jött létre, és amelyet “soha nem lett volna szabad kinevezni”. A szocialista politikus a szavazás előtt elismerte, hogy Michel Barnier, akit egy hónapja nevezett ki Emmanuel Macron államfő, “az ország élén marad a mai ülésnap végén a szélsőjobb jóindulatával, amely gyámsága alá vette”.

Matematikailag a Nemzeti Tömörülés támogatása nélkül megbukna a kormánya

– hívta fel a figyelmet Cyrielle Chatelain, a Zöldek nemzetgyűlési frakcióvezetője, aki mindebben “az Emmanuel Macron és Marine Le Pen közötti politikai megállapodás demonstrációját” vélte felfedezni. Ez ellen az ellenzéki jobboldali szuverenista párt tiltakozott.

A mi frakciónk szíve szerint megszavazná a bizalmatlansági indítványt, de mi csak a tettek alapján ítélünk

– mondta a vitában Guillaume Bigot, a párt képviselője, aki jelezte, frakciója “egyelőre szeretne nyomást gyakorolni a kormányra”. A szavazás előtt a miniszterelnök sajnálatát fejezte ki a baloldal “a priori” indítványa miatt, amely “már azelőtt meg akarta őt buktatni, hogy kinyitotta a száját és megalakította a kormányát”. Michel Barnier azt is vitatta, hogy kormánya illegitim lenne, tekintve, hogy “relatív többsége” van a nemzetgyűlésben, amely a július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált 11 frakcióval. Barnier kormányát az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés együtt bármikor megbuktathatja a kormányt.

Az új kormány fokozatosan csökkenteni kívánja az államháztartási hiányt, amely idén valószínűleg meghaladja a GDP 6 százalékát, azaz duplája lesz az Európai Unió országai által közösen meghatározott 3 százalékos felső határnak. A költségvetés, amely 60 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő, ebből 40-et kiadáscsökkentés és 20-at adóemelés formájában, nem élvez egyhangú támogatást az elnöki tábor képviselőinek soraiban. Antoine Armand gazdasági miniszter hétfőn egy luxembourgi találkozón igyekezett meggyőzni uniós kollégáit Párizs költségvetési komolyságáról. A vállalt cél az, hogy a hiányt az idei 6,1 százalékról jövőre 5 százalékra csökkentsék, majd 2029-re 3 százalék alá térjen vissza, két évvel később, mint ahogy azt az előző kormány ígérte.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/AP/Michel Euler