Pesti Srácok

EU-s források nélkül is elérhetőek a kormányzati hiánycélok

EU-s források nélkül is elérhetőek a kormányzati hiánycélok

Banki elemzések szerint a költségvetési bevételek rendkívül erőteljes növekedése és a bejelentett kiigazító lépések együttesen már elegendőek lehetnek a 2022-re és 2023-ra kitűzött kormányzati hiánycélok eléréséhez, még akkor is, ha a helyreállítási alapokról nem születik megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között.

Egy hónappal ezelőtt az OTP Bank költségvetési elemzői azzal számoltak a vártnál nagyobb kormányzati kiigazító csomag bejelentése után, hogy teljesülhetnek a költségvetési hiánycélok idén és jövőre az intézkedéseknek köszönhetően, viszont ehhez arra is szükség van, hogy megérkezzenek az uniós források, vagyis a kormánynak meg kellene állapodnia Brüsszellel. Ehhez képest friss elemzésükben már úgy fogalmaznak, hogy a megállapodás hiányában sincs veszélyben a költségvetési hiánycél egyik évben sem. A fordulat pedig annak köszönhető alapvetően, hogy a költségvetés bevételi oldalán egészen "szokatlan" dolgok történtek az év eddig eltelt részében. Ezt pedig a napokban megjelent első negyedéves kormányzati szektor adatok erősítették meg legutóbb. Vagyis az elmúlt hónapok költségvetési bevételei minden várakozást felülmúló értékben teljesítettek – minderről a kormányközeliséggel nehezen vádolható Portfolio számolt be.

Ebből kiderült az elemzők szerint, hogy a kormányzati szektor négy negyedéves gördülő hiánya 6,4%-ra csökkent az idei első negyedévben a tavaly év végi 6,8%-ról (a GDP arányában). Ez annak köszönhető, hogy a bevételek GDP-arányosan jobban növekedtek (+1,0%), mint a kiadások. Előretekintve azt gondolják az elemzők az első negyedéves büdzséadatok és a kormányzati intézkedések miatt, hogy mind az idei 4,9%-os hiánycél, mind pedig a 3,5%-os jövő évi cél teljesíthető, amennyiben a kormányzati kiigazítás a tervek szerint meg is valósul. Egyenesen azzal számolnak, hogy a hiánycélok még akkor is teljesülhetnek, amennyiben az EU-val nem sikerül megállapodásra jutnia Magyarországnak a helyreállítási alap ügyében. Ez ugyanis a GDP arányában mindössze 0,6%-os bevételkiesést jelentene 2022-ben.

Forrás: Portfolio; Fotó: bigstock

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.