A 2022. április 3-i országgyűlési választáson a százkilencvenkilencből százharmincöt mandátumot tudhat magáénak a Fidesz−KDNP pártszövetség, a szavazatok ötvennégy százalékát megszerezve, húsz százalékot verve a mára legénység nélkül maradt, Márki-Zay kapitány által „vezetett” baloldali összefogásra. Ez több, mint egymilliós különbséget jelent a két szavazótábor között, ami olyan hatalmas, hogy a korábban rendre választási csalást emlegető ellenzék és az őket támogató nemzetközi hálózat már nem hivatkozhatott arra, hogy nem volt tiszta a voksolás. A nyugati propagandamédia így „kénytelen” volt más megoldást találni.
A nemzetközi sajtóban rendkívüli és folyamatos érdeklődés övezi a magyar országgyűlési választásokat. Az utóbbi években kibontakozó tendencia – amely szerint a magyar kormány vonatkozásában túlnyomórészt kritikus, negatív hangvételű, az objektivitást sok esetben teljes mértékben nélkülöző cikkek jelennek meg – ez alkalommal is megfigyelhető. Az orgánumok összességében nem a végeredményt, hanem az oda vezető utat, a kormánypártok által használt csatornákat, eszközöket bírálják, ahogy tette ezt Márki-Zay Péter és más baloldali politikusok is, de persze nincs hálózat. Az EBESZ hivatalos közleményének publikálása után ugyanis szinte teljes mértékben aktualitását vesztette a hónapokon át vizionált narratíva, amely szerint a Fidesz−KDNP választási csalással próbálkozik majd április 3-án.
Relevanciájánál fogva számos orgánum – többek között a Financial Times, a The Times, a BBC és a Tagesspiegel – hosszasan reflektált Orbán Viktor győzelmi beszédében elhangzott üzenetére, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek címzett. Mint írták, egészen abszurd egy olyan ország vezetőjét az Európai Unióban egyedüliként nyíltan bírálni, amely csaknem egy hónapja vált az orosz agresszió áldozatává, és amelynek lakosságát napi szinten tizedeli a háború. Miért is? Akit megtámadnak, vagy aki épp áldozat, azzal szemben már nem is lehet kritikát megfogalmazni? Érdekes elképzelés. Ennél már csak az volt abszurdabb, amikor kitalálták, hogy a gimnazista lányokat is felfegyverző ukrán államfőnek Nobel-békedíjat adnának.
A nyugati balliberális médiumok hangsúlyozzák azt is, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin legfontosabb szövetségese az Európai Unióban, így a magyar politikus győzelme hatalomtechnikailag is előnyös az orosz elnök számára. Úgy tűnik, a globalista hálózat sajtója még nem jött rá arra, amit a magyar választások tapasztalati úton bizonyítottak: Orbán Viktor és az orosz elnök értelmetlen összemosása nem jár automatikusan a nemzeti kormány bukásával.
A cikkekben foglaltak szerint az újabb elsöprő győzelem egyet jelent azzal, hogy Orbán Viktor előtt már nem lesz olyan alkotmányos akadály, amely meggátolná az általa favorizált illiberális demokrácia kiépítésében. Magyarország nemzeti alapokmányát, az Alaptörvényt valóban módosíthatják a kormánypártok, hiszen alkotmányozó többségük van, azonban az alkotmányos garanciáktól száz százalékos többség mellett sem lehet eltekinteni, azokat nem lehet megkerülni, és ezt Orbán Viktor soha nem is akarta meglépni. Az illiberális demokráciát szörnyű diktatúraként próbálják beállítani, egy dolog felett azonban konzekvensen elsiklanak: az „illiberális demokrácia” tartalmazza a „demokrácia” szót. Magyarán attól, hogy egy rendszer nem liberális, még nem lesz antidemokratikus, sőt. Egyébként az Alaptörvény B) cikk (1) és (3) bekezdése értelmében, Magyarország független, demokratikus jogállam, ahol a közhatalom forrása a nép.
Egyebek mellett a Frankfurter Allgemeine Zeitung kifogásolta élesen a kampány egészét jellemző aránytalan megjelenési lehetőségeket és egyensúlyt nélkülöző felhasználható erőforrásokat. Több médium felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz−KDNP sportszerűtlen előnyhöz jutott azzal, hogy az utóbbi tizenkét évben irányítása alá vont médiában feltűnően több szereplési lehetőséget kapott, jelentősen megkönnyítve ezzel a kormánypropaganda széleskörű terjesztését. Ja, irányítás alá vont média, meg „nincs másik” és hasonló blődségek. Célszerű kipróbálni, hogy ha beírjuk egy cikk címét a Google keresőjébe, hányadikként dob ki nem balliberális médium oldalára vezető linket.
A kormánypárt győzelmét ugyan elismerik Nyugaton is, viszont számos portál csúfos bukásként interpretálta a népszavazás eredményét, amely szerintük a melegellenes törvényt – normálisoknál: gyermekvédelmi törvény – ellenzők tervének megvalósulását mutatja. A Tages Anzeiger nevű svájci lap véleménycikke szerint az Európai Uniónak mindenképpen tiszteletben kell tartania a választások kimenetelét, az Európai Bizottságnak (EB) ugyanakkor mielőbb lépnie kell, hogy Orbán Viktor autokratikus modellje ne terjedhessen el Európában. Nos, az EB hallgatott a propagandasajtóra: 2022. április 5-én megindult a jogállami mechanizmus hazánk ellen.
A nemzetközi sajtó több Magyarországon élő ember véleményét kikérte és sok esetben kapták azt a választ, hogy tizenkét évnyi nacionalista agitáció után nincs más lehetőség, mint elhagyni az országot. Többen kifejezték aggodalmukat, hogy az Orbán-kormány folytatni fogja a demokratikus normák aláásását, többek között a kisebbségek jogainak csorbítását, az LMBTQ-közösségek vegzálását, a magyar médiakörnyezet kisajátítását, illetve az uniós források jelentős hányadának eltulajdonítását. Vajon hol végezte ezt a „reprezentatív” közvélemény-kutatást a nyugati média, talán Márki-Zay Péter kampányzáró rendezvényén?
Arról, hogy miket hazudtak Magyarországról és a magyar választásról egy nappal a voksolás előtt a balliberális médiumok, itt írtunk, arról pedig, hogy közvetlenül a választások után hogyan kommentálták az eredményt külföldi politikusok és sajtóorgánumok, itt.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS