Fábry Kornél atya: Lesz 2020-as budapesti olimpia, a lelkek olimpiája

Még az idén májusban videós anyagban számoltunk be arról a nagysikerű flashmobról, amelynek keretében a Szent István-bazilika előtt elindult az 500 napos visszaszámlálás a 2020 szeptemberében kezdődő 52. Eucharisztikus Világkongresszusig. A Krisztussal való találkozás világméretű ünnepének nem először ad otthont hazánk, hiszen már 1938-ban, Szent István királyunk halálának 900. évfordulóján nagyszabású eseménysorozattal ünnepelte Budapest Jézust és az eucharisztiát. Azóta Ferenc pápa is több alkalommal is felhívta a világ figyelmét a magyarországi eseményre, amelyre a hazai katolikus egyház már három éve készül. Karácsony alkalmával Fábry Kornél atyát, a "katolikus olimpia" főtitkárát kérdeztük a Szentatya esetleges látogatásáról, az 1938-as kongresszus örökségéről és természetesen az eucharisztiáról.

A balliberális sajtóban az eucharisztikus kongresszus lényegéről nem sok szó esik, annál több az előzetes rosszindulatú somolygás. A 444.hu a "katolikusok olimpiájának" degradálja a rendezvényt, a HVG pedig azt sugallja, hogy a magyar adófizetőknek milyen sokba fog kerülni egy vallási rendezvény.

Az egyik plakátunkkal kapcsolatban én is találkoztam inkább vicces megnyilvánulással az Interneten, amely szerint, ha Vlagyimir Putyin és Erdogan török elnök után jövőre Jézus is Budapestre látogat, akkor megbénul a közlekedés a fővárosban. Az olimpiás hasonlat a rendezvény nagyságát illetően akár találó is lehet. De miért ne nevezhetnénk a kongresszust egyfajta lelki olimpiának, ahol viszont mindenki nyer? Úgy gondolom a rendezvény szép lehetőség lesz arra, hogy a magyar vendégszeretetet megmutassuk a világnak, és nem hiszem, hogy bárkinek is az lenne az érdeke, hogy rosszul sikerüljön. Profán hasonlattal élve remélem olyan lesz, mint a vizes vb, amely senkinek nem ártott, senkit nem zavart, de sok örömet okozott sokaknak.

Az Eucharisztikus Világkongresszus elnevezés valami komoly, szűkkörű és magasrangú egyházi összejövetelt tükröz. Nem biztos, hogy egy egyszerű, templomba járó hívő úgy érzi, hogy neki bármi keresnivalója lenne ott...

Pedig éppen, hogy a hagyományos értelemben tekinthetjük ezt a rendezvényt kongresszusnak, hiszen az eredetileg összejövetelt jelent. De valóban, ezen az ünnepen nem háromszázan hallgatnak majd egy előadót, hogy aztán néha cseréljenek; ez sokkal inkább egy világtalálkozó lesz, egy nagy örömteli összejövetel Jézus körül, ahová mindenkit várunk. Lesznek misék, előadások, tanúságtételek, kulturális és családi programok, körmenet, szeretetvendégség, és sok egyéb lehetőség a találkozásra a hívőkkel és Jézussal.

Az eucharisztia sem könnyen emészthető fogalom...

Igen, az eucharisztia hittitok, így a szó is nehezen lefordítható. Az eredeti görög szó hálaadást jelent, de a katolikusok számára jelenti a szentmisét és az Oltáriszentséget. Mi hisszük, hogy Jézus az utolsó vacsorán a saját testévé és vérévé változtatta át a kenyeret és a bort, és ez a csoda azóta is minden szentmisén megtörténik, így Krisztus áldozatát a jelenbe hozzuk. A vatikáni zsinat fogalmaz úgy, hogy az eucharisztia a keresztény életünknek és küldetésünknek csúcsa és forrása. Jézus maga a szeretet, aki köztünk maradt az élet kenyerében, belőle táplálkozunk. A mostani kongresszus mottója, a 87. zsoltár utolsó sora – "Minden forrásom belőled fakad" – Jeruzsálemről szól, amely előképe az egyháznak is, ahol minden nép össze tud kapcsolódni. Az 1938-as első budapesti kongresszus is egyfajta békekiáltás volt a második világháború küszöbén, de az üzenete továbbra is aktuális: a népek egységének megteremtése úgy, hogy egymás értékeit megőrizzük, tiszteletben tartsuk.

A hívőket és nem hívőket is talán leginkább az foglalkoztatja, ellátogat-e a Szentatya Budapestre a kongresszus alkalmával?

Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni. A meghívást mind egyházi, mind állami részről megkapta Ferenc pápa. Az az általános tapasztalat, hogy az esemény előtt három-négy hónappal, tehát legkésőbb májusig eldőlhet, hogy a Szentatya maga látogat el hazánkba, vagy egy pápai legátust, egy bíborost küld maga helyett. Fontos gesztus ugyanakkor, hogy nemrégiben Ferenc pápa személyesen tekintette meg a vatikáni Betlehem-kiállítást, melynek Magyarország volt a díszvendége. Ott meghallgatta a Kodály Kórusiskola fiataljainak dalösszeállítását is. Ebből az alkalomból a Szentatya külön kiemelte, mennyire méltányolja Magyarország erőfeszítéseit a családok megerősítésében és védelmében. Ez reményeink szerint a kongresszus programjában is visszaköszön majd.

Hány látogatóra számítanak?

Nem könnyű meghatározni. Hazánkba könnyebb eljutni Európa más tájairól. Így a délelőttökre a Hungexpóra napi 10-15 ezer embert várunk, ugyanakkor a nyitómisén az új Puskás-stadionban 65 ezer ember fog együtt imádkozni, a hétvégi misék és a körmenet kapcsán pedig százezres nagyságrendben gondolkodunk. Több országból is jelezték, hogy ha a repülőjegyet ki is tudják gazdálkodni, az egyheti tartózkodás kifizetése már gondot jelenthet a számukra. Ezért az előre lefoglalt szállodákon kívül már gyűjtjük azokat a szálláshelyeket, iskolákat, közösségi helyeket, családi szállásokat, ahol ezeket a híveket el tudjuk helyezni. Ez egyúttal jó találkozási lehetőség is, amelyből gyakran életre szóló kapcsolatok szövődnek.

A budapesti kongresszus alkalmat adhat a kárpát-medencei katolikusok összetartozásának megerősítésére is?

Mindenképpen, és nemcsak a magyarság számára. Történelmileg alakult úgy, hogy sok ország, sok nemzet vesz körül bennünket, de az Eucharisztia összeköt mindannyiunkat. Már 1938-ban is azt kértük a kongresszus akkori himnuszában Krisztustól, hogy "forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet", és ugyanezt kérjük most is: legyen békesség a Kárpát-medencében, Európában és az egész világon.

Hogyan készülhetünk lélekben a kongresszuson való részvételre?

Az Eucharisztiának most, a karácsonyi ünnepkörben is van üzenete. Elég csak arra gondolnunk, hogy Jézus szülővárosának neve, Betlehem a kenyér házát jelenti. Jézust ráadásul születése után a jászolba helyezik, ahová az állatok eledelét szokták. Már ezekben is felfedezhetjük az Eucharisztia előképét. Jézus a kenyeret és a bort választotta arra, hogy közöttünk maradjon és tápláljon minket. A templomokban imádkozzák vasárnaponként a kongresszus imáját, és sokan készülnek arra, hogy a nyitómisén legyenek elsőáldozók. Eddig több, mint 3600-an jelentkeztek. Még Alaszkából is érdeklődtek, de jönnek Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről.

Van-e valami öröksége az első, 1938-as Magyarországon rendezett kongresszusnak?

Az 1938-as himnusz lett a 2020-as himnusz is, némileg ugyan áthangszerelve, de mondanivalójában és tartalmában ugyanaz. Az üzenetei máig érvényesek, Krisztus győzelmét hirdeti, hitet tesz a népek egysége mellett, imádkozik hazánk, István király drága népének megszenteléséért, hangsúlyozza, hogy a kereszténység az az alap, amely megtart bennünket. Egyébként kevesen tudják, hogy a Lánchíd is ekkor kapta díszkivilágítását, és a Hősök terét is ekkorra építették át, úgyhogy az 1938-as kongresszus maradandó emlékeket hagyott a fővárosban. Remélem, hogy hasonló sikerrel zárul majd a 2020-as katolikus világtalálkozó is.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu