Orvosbárók árnyékában: rendszerszintű problémára figyelmeztet a kamara
Illusztráció: MI
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vitairata szerint a magyar egészségügy egyik legmélyebb problémája nem egyes szereplők hibájából fakad, hanem a rendszer működéséből. A dokumentum – az MSZMP időszakából itt maradt – orvosbárók uralmának a megtörése szükségességét hangsúlyozza, és egy átláthatóbb, elszámoltathatóbb modell felé mutat.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vitairata szerint a magyar egészségügy egyik legmélyebb problémája nem egyes szereplők hibájából fakad, hanem a rendszer működéséből. A dokumentum az orvosbárók uralmának a megtörése, azúgynevezett „orvosbárói struktúrák” lebontásának szükségességét hangsúlyozza, és egy átláthatóbb, elszámoltathatóbb modell felé mutat.
A kamara vezetői összefoglalója világosan fogalmaz: a jól működő egészségügyi rendszerekben nem az egyes orvosok személye a döntő, hanem a szabályozási környezet. Az intézményi garanciák, az átláthatóság és a felelősségi mechanizmusok azok az elemek, amelyek biztosítják a betegek biztonságos ellátását.
Ezzel szemben a magyar rendszerben – a MOK szerint – ezek a mechanizmusok nem működnek következetesen. Ennek következtében informális hatalmi viszonyok alakulnak ki, amelyek felülírhatják a szakmai szempontokat.
„Orvosbárók”: kevesen vannak, mégis meghatározók
A vitairat egyik kulcsállítása, hogy az úgynevezett „orvosbárók” száma ugyan alacsony, de befolyásuk rendszerszintű. Ezek a szereplők a hivatalos hierarchián kívül gyakorolnak jelentős hatalmat.
A jelenség gyökerei a szocializmus idejére nyúlnak vissza, amikor a hálapénz rendszere megerősítette az informális kapcsolati hálókat. A rendszerváltás után ez a struktúra nem tűnt el, hanem gazdasági és politikai kapcsolatokkal bővült.
A hálapénz megszüntetése ugyan fontos lépés volt, de a kamara szerint önmagában nem számolta fel ezt a hatalmi rendszert. Az érintettek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez.
Mit mutatnak a számok?
A MOK 2025-ös felmérése erősíti a problémát: az orvosok túlnyomó többsége érzékeli a jelenséget.
A legfontosabb adatok:
- az orvosok 93 százaléka szerint jelen vannak „orvosbárók”
- a vizsgálatok szerint sok helyen hiányzik az átlátható működés
- egyes orvosok több párhuzamos állással rendelkeznek
- ellenőrzések idején jelentős hiány mutatkozott a tényleges jelenlétben
- a hálapénz megszüntetése nem szüntette meg az informális hatalmat
Ezek az adatok arra utalnak, hogy nem egyedi visszaélésekről, hanem rendszerszintű problémáról van szó.
Strukturális változás nélkül nincs megoldás
A kamara álláspontja szerint a megoldás nem személycserékben, hanem a működési keretek átalakításában rejlik. Olyan szabályozásra van szükség, amely kizárja az informális hatalomgyakorlást.
A cél egy olyan rendszer kialakítása, ahol:
- a döntések átláthatóak
- a teljesítmény mérhető
- a felelősség egyértelműen számon kérhető
A vitairat hangsúlyozza: nem az egyes szereplők leváltása a cél, hanem annak megakadályozása, hogy bárki „rendszeren felülállóként” működhessen.
Politikai válaszok és viták
A kijelölt egészségügyi miniszter programjában nincs szó az orvosbárókról.
Semmelweis-napra, azaz július 1-re leszerelik a kórházi arcfelismerőket; a hibáztató helyett pedig tanuló egészségügyi kultúrát szeretne – többek közt erről beszélt Hegedűs Zsolt, a hamarosan megalakuló Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere az RTL Híradónak.
Az évtiezedek óta Angliában praktizáló Hegedűs nyilván nem tudhatja, hogy éppen az orvosbárók hatalmának megtörése miatt szereltetett fel a BM egészségügyi államtitkára arcfelismerő beengedő kapukat a kórházakba. Egy felmérés ugyanis azt mutatta, hogy az ellenőrzés időpontjában csak minden második egészségügyi dolgozó ment be dolgozni, mint akiknek papíron ott kellett volna lenniük.
Egy másik felmérés szerint volt olyan orvos - nem is egy -, akinek 5 - 6 állása is volt egyidőben, természetesen csak az egyik munkahelyén tudott jelen lenni, ami leginkább a magánpraxisa volt.
Az 5. Orbán-kormány az orvosbárók elleni fellépés részeként szüntette meg a hálapénzt, aminek elfogadása - és adása - ma már bűncselekmény.
Hegedűs Zsoltnak a hálapénzről sincs mondanivalója. Helyette a brit- egészségügyet favorizálja, ami egyfelől érhető, hiszen évtizedek óta ott dolgozik, ám azt figyelmen kívül hagyja, hogy felmérések - és a brit egészségügyre szorulók szerint Európa egyik csapnivaló egészségügye éppen a brit.
A Pesti Srácok egyébként úgy tudja, a szakemberek szerint Hegedűs eddig közzétett tervei következményeként a kórházi várósorok várhatóan nem fognak érdemben csökkeni.
Egy hosszabb folyamat kezdete
A MOK vitairata egyértelmű üzenetet hordoz: a hálapénz kivezetése csak az első lépés volt. A valódi változáshoz mélyebb, strukturális reformokra van szükség.
A tét nem kisebb, mint az egészségügyi rendszer kiszámíthatósága és a betegek biztonsága. A kérdés most az, hogy a döntéshozók képesek lesznek-e túllépni az egyéni felelősség hangsúlyozásán, és valóban rendszerszintű megoldásokat bevezetni.
