Jogsértőnek találta a magyar gyermekvédelmi törvényt az EU bírósága
Gyermekvédelmi törvény, ami egy sor uniós szabályt sért - az EU bírósága szerint
Az Európai Unió Bírósága (EUB) kedden kimondta: több ponton sérti az uniós jogot a magyar gyermekvédelmi törvény módosítása. A luxembourgi testület jogsértőnek mondja a törvényt, mert szerintük a jogszabály egyes rendelkezései diszkriminatívak, és ellentétesek az alapvető jogokkal.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) kedden kimondta: több ponton sérti az uniós jogot a magyar gyermekvédelmi törvény módosítása. A luxembourgi testület jogsértőnek mondja a törvényt, mert szerintük a jogszabály egyes rendelkezései diszkriminatívak, és ellentétesek az alapvető jogokkal. Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a törvény elfogadását követően.
Jogsértőnek tartják, de miért is?
A bíróság megállapította: bár Magyarország a pedofil bűncselekmények elleni fellépés és a gyermekek védelme érdekében módosította a jogszabályokat, a változtatások több ponton túllépnek ezen a célon. Az ítélet szerint a rendelkezések sértik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, a belső piaci szabályokat és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) is.
A testület külön kiemelte: a törvény olyan megközelítést alkalmaz, amely szerint a nemi identitás vagy szexuális irányultság megjelenítése önmagában káros lehet a kiskorúak fejlődésére. Ez a feltételezés a bíróság szerint nem igazolható, és hátrányos megkülönböztetéshez vezet.
A döntés három kulcseleme:
- A szabályozás sérti a nemen és szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tilalmát
- Indokolatlanul korlátozza bizonyos médiatartalmakhoz való hozzáférést
- Ellentétes az adatvédelmi előírásokkal a bűnügyi adatok kezelésében
Az EUB hangsúlyozta: a módosítások egy összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot alkotnak, amely különösen súlyosan érinti az emberi méltóság és az egyenlőség elvét.
Megbélyegzés és jogkorlátozás – ez volt a döntés indoka
A bíróság szerint a törvény egyes elemei megbélyegzik a nem ciszgender, illetve nem heteroszexuális embereket. Az ítélet indokolása rámutat: a jogszabály olyan kapcsolatot sugall a szexuális kisebbségek és a pedofil bűnelkövetők között, amely erősítheti a társadalmi előítéleteket és gyűlöletkeltő reakciókat válthat ki.
Az EUB szerint a kifogásolt rendelkezések lényegében tiltják vagy korlátozzák az olyan tartalmak megjelenítését, amelyek a nemi identitás változatosságát vagy a homoszexualitást mutatják be. Ez nemcsak a fogyasztókhoz való hozzáférést szűkíti, hanem a médiaszolgáltatók és tartalomelőállítók mozgásterét is korlátozza.
A bíróság azt is kimondta: a módosítások nem igazolhatók a magyar kormány által hivatkozott célokkal. Sem a gyermekek mindenek felett álló érdekének védelme, sem a szülők neveléshez való joga nem ad alapot az ilyen mértékű jogkorlátozásra.
Az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho üdvözölte az ítéletet, amelyet mérföldkőnek nevezett. Hozzátette: a döntés végrehajtása a magyar kormány feladata, és nem jelenti automatikusan az uniós források felszabadítását.
