Pesti Srácok

Fejlesztések, változások a budapesti pszichiátriai ellátásban

Fejlesztések, változások a budapesti pszichiátriai ellátásban

Az egészségügy folyamatosan változik, fejlődik, ehhez az ellátórendszernek és a betegeknek is folyamatosan alkalmazkodnia kell a hatékonyabb, gyorsabb ellátás érdekében. A Merényi Gusztáv Kórház Pszichiátriai Osztálya megszűnik, és feladatait a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) veszi át. A döntés hátterének és következményeinek jártunk utána.

A Merényi Gusztáv Kórház Pszichiátriai Osztályának megszüntetése az elmúlt években már többször felmerült. A pszichiátria általános fejlődése lehetővé, sőt kívánatossá teszi az akut ellátás centralizálását. Ezt a fejlődési irányt egyébként nem szokás megkérdőjelezni (más szakterületeken sem); a vita mindig a megvalósítás részletei körül van, mert rengeteg olyan részérdeknek kell megfelelni, amelyek nem, vagy csak nehezen egyeztethetőek össze. Jelen esetben a betegek a budapesti távolságokat és közlekedési körülményeket figyelembe véve gyakorlatilag nem kerülnek messzebb a fekvőbeteg ellátást biztosító intézménytől. A szállítási idő legfeljebb csak percekkel hosszabbodik, viszont azután a betegek a lehető legmagasabb ellátási szintet biztosító intézménybe kerülnek, mert az OPAI értelemszerűen a legjobb szakmai háttérrel rendelkezik, mind az ellátási infrastruktúra és eszközök, mind a szakemberek tekintetében. Olyan intézményről beszélünk, amely teljes egészében megfelel a rosszul hangzó, úgynevezett „minimumfeltételeknek”. Ez egyébként azt jelenti (mert a kifejezést annak idején nem azért alkották meg, hogy jól is hangozzon), hogy ha egy intézmény azoknak megfelel, akkor az minden tekintetben a legmagasabb szintű elvárható ellátást képes nyújtani.

Az OPAI egyébként az egykori Merényi ellátási területét, azaz a IX., a X. és a XIX. kerület lakosainak pszichiátriai fekvőbeteg-ellátását veszi át. Az intézmény kapacitásai úgy kerültek meghatározásra, hogy az ellátási terület növekedése után is túlfeszítettség nélkül legyen képes a fekvőbetegek ellátását biztosítani. Azokat az orvosokat és egyéb szakembereket, akik a Merényiből át kívántak jönni, az OPAI átvette. Nincs pszichiáter- és pszichológushiány. Az osztály megszűnése miatt öt további fekvőbeteg-ellátást igénylő beteg közvetlen áthelyezése vált szükségessé, erről az egyeztetések megtörténtek.

Az OPAI-ban egyébként az elmúlt években megtörténtek azok az átalakítások, amelyek a változtatásokhoz szükségesek. 130 millió forintból egyrészt felújították a pszichiátriai épület két szintjét. Az osztályon három ágyas, fürdőszobás kórtermek vannak, amelyek a kor igényeinek megfelelnek.

PestiSracok facebook image

Ezzel tulajdonképpen párhuzamosan zajlott a sürgősségi ellátás rendszerének átalakítása és korszerűsítése is. Az épület földszintjén kialakításra került a „Sürgősségi Pszichiátriai Felvételi Részleg” nevű egység. Itt kétszer négy ágyon történik az ellátás, amelyet külön szakember csapat végez. Az összes akut esetet itt látják el, a legfontosabb differenciáldiagnosztikai vizsgálatokat is el lehet végezni, és a gyógyszeres vagy pszichoterápiás beavatkozásokról is itt születik döntés, azok egy része meg is történik ezen az ellátóhelyen. A betegek egy részének állapota huszonnégy órán belül rendezhető, vagyis elkerülhető az osztályos felvétel. Ez a betegek, a hozzátartozók számára is kedvezőbb.

A járóbeteg-ellátás és az ahhoz kapcsolódó rehabilitációs ellátások természetesen továbbra is a kerületekben maradnak, hiszen alapfeltétel, hogy a betegek könnyen elérhessék ezeket.

A pszichiátria fejlődésének köszönhetően ezen a szakterületen is az ambuláns ellátás, gondozás felé tolódik a gyógyítás súlypontja. A Sürgősségi Pszichiátriai Részleg logikája az egynapos sebészetéhez hasonló. Az OPAI-ban ez az ellátási rendszer már négy éve így működik, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Több beteget látnak el rövidebb idő alatt, és ez képes tehermentesíteni a fekvőbeteg ellátó osztályokat. Ez teszi lehetővé, hogy az intézmény ellátási területe növekedjen. Az OPAI a legmagasabb szintű ellátást képes biztosítani a megnövekedett ellátási területen is.

A Nyírő Gyula OPAI-ban már most jobbak a feltételek, mint az egykori OPNI-ban, a „Lipótmezőn” voltak. És ez Németh Attila, a Nyírő Gyula OPAI főigazgatója szerint nemcsak a betegellátásra, hanem a szakma magas szintű műveléséhez szükséges tudományos életre és az utánpótlás biztosítását szolgáló rezidensképzésre is igaz.

Természetesen ilyen átszervezési kérdésekben, egy Budapest méretű városban mindig lehet azt mondani, hogy más megoldási lehetőségek is léteztek, amelyek bizonyos városrészeket és intézményeket előnyösebben érintettek volna. És ez igaz is, azzal a kiegészítéssel, hogy az a másik döntés meg másokat érintett volna hátrányosabban.

Minden ilyen döntés velejárója, hogy a betegszállításnak, mentésnek, betegirányításnak, háziorvosoknak, szakrendelőknek és persze a betegeknek és a hozzátartozóknak is alkalmazkodniuk kell hozzá.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.