Részletes cikk jelent meg a Látószög blogon Fekete-Győr Endréről, Fekete-Győr András nagyapjáról, aki a kommunizmus idején élet és halál ura volt Heves megyében. Kovács N. József cikke hosszan foglalkozik azzal, hogy Fekete-Győr miként is semmizte ki csapatával a megyét és mekkora étvággyal terelték a pénzeket a saját zsebük irányába, így adósítva el ezzel és a hasonló lépésekkel az egész országot.
Fekete-Győr Endre karrierje azután kezdett meredeken emelkedni, miután 1946-ban belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd az MSZMP-be. Nem volt megállás a számára, kőkeményen megvetette lábát a Földművelésügyi Minisztériumban, ahol előadóként, majd főosztályvezetőként tevékenykedett. Mivel remek káder volt, arra is lehetősége volt, hogy többször nyugati országokba utazhatott, ami abban az időben a civil lakosság számára esélytelen volt. Fekete-Győrt 1969. január 16-án megválasztották a Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökévé, 1971-től a tisztség megnevezése tanácselnökre módosult. Fekete-Győr Endre vezette a Heves Megyei Tanács Építőipari Vállalatot (TANÉP) is, ahol egészen 1981. március 31-éig dolgozott, ezalatt a tíz év alatt megmutatta, hogyan kell teljesen kisemmizni mindent, ami a keze ügyébe kerül. Annyira túlment minden határon, hogy végül felmentették, de ezzel olcsón megúszta, természetesen azért, mert kiváló pártkatona volt.
Ami mozdítható volt, vitték
A ’80-as évekre hazánk a kommunista rémuralom alatt teljesen eladósodott, ehhez pedig sok más mellett nagy mértékben hozzájárult a tény, miszerint a megyei tanácselnökök irgalmatlanul szerettek lopni. Ilyen volt Fekete-Győr Endre is, aki csapatával teljesen kisemmizte Heves megyét. A Látószögön megjelent írás szerint az elhibázott beruházásokra felvett nemzetközi hitelek és a pénzt mesterségesen külföldre pumpáló impexek mellett a megyei kiskirályok szerzésvágya járult hozzá legnagyobb mértékben a nyolcvanas évekre kialakult helyzethez, Kovács N. József feltárta, miként rabolta ki a vezetőség a Heves Megyei Tanácsépítő Vállalat kasszáját és ebben Fekete-Győrnek pontosan milyen és mekkora szerepe volt.
Az ötvenes években alapított vállalat az elején nyereséges volt, jól ment az üzlet, ugyanis szabad exporttevékenységgel is foglalkoztak, azonban 1975-től több gyanús üzletbe is belevágtak, ez addig fajult, hogy mire Fekete-Győrt lemondatták, már 12-13 millió veszteséget halmozott fel. A vállalat vezetői, élükön Fekete-Győr Endrével csak a saját zsebüket tömték, leginkább cementet loptak, feketén építettek családi házakat és további más gazdasági bűncselekményeket is végrehajtottak.
Egy belső vizsgálat során kiderült, hogy az építőipari vállalat egyáltalán nem a megyei érdeket szolgálta. A Minisztertanács 1975-től öt éven keresztül összesen 617 millió forintot utalt ki Heves megyének Eger pincetömedékelésére. Az összeg fele a kivitelező vállalatok bevételét képezte, a TANÉP így 194 millió forint árbevételt ért el. A pincetömedékelés szabadalmazott eljárás alapján folyt, amiért a „feltalálók” több mint hárommillió forint szabadalmi díjat vettek fel. A megyei tanács által biztosított nyolcvanmillió forint támogatás felhasználása is aggályos volt.
A kapacitásbővítésből adódó erőforrásokat ugyanis a megyén kívül kerültek felhasználásra a belső beruházások pedig ezáltal késtek, elmaradtak. A vezetők ebben az esetben is jól jártak. A támogatási összeg egy része az általuk szabadalmaztatott termékek gyártását alapozták meg. Haszna végül egyedül a szabadalmak tulajdonosainak lett, hiszen az így előállított termék még 1981-ben is a raktárkészletet bővítette, mindezzel 1,7 millió forint kárt okozva.
A megyei tanács volt elnökét felelősség terheli azért, hogy a sorozatos bejelentések ellenére sem intézkedett, a vizsgálatot halogatta, a tanács végrehajtó bizottság határozatát nem hajtotta végre. Helytelenül járt el, amikor a gazdasági igazgató elhelyezéséről intézkedett. A megyei pártbizottságot nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta. Ő és családtagjai jogtalan kedvezményt fogadtak el, ezzel lekötelezetté vált (nyaralójába nyílászáró, a szauna elektromos szerelése, felesége a vállalattól indokolatlanul magas munkabért kapott). P. J. részére engedélyezte a vállalati hozzájárulást
– olvasható az akkori jegyzőkönyvben.
A hatóságok felderítették, hogy Fekete-Győr is érintett az ügyben, ám őt végül társaival ellentétben nem zárták ki a pártból, azonban családostul távozniuk kellett a megyéből. A Demokrata egy korábbi cikke szerint teljes titokban kellett elhagyniuk a megyét, majd a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumban találtak új munkát a „megtévedt elvtársnak”.
Forrás: Látószög blog/Magyar Nemzet/ Demokrata. Vezető kép: Fekete-Győr Endre egy 1974-es konferencián, fotó: Magyar Építőipar
Facebook
Twitter
YouTube
RSS