Fekete nap a felvidéki magyarok számára – Tilos marad a kettős állampolgárság a magyar kisebbség számára

Február 16-a fekete nap a felvidéki magyarság számára, a jelenlegi kormánykoalíció ugyanis bevégezte, amit a szélsőséges Robert Fico Ján Slotával és Vladimír Mečiarral 12 évvel ezelőtt elkezdett – így kommentálta a felvidéki magyar pártok közös platformja, hogy a szlovák parlament döntése értelmében továbbra is tilos a magyar állampolgárság felvétele a magyar nemzetiségűek számára, mert ezzel elvesztik szlovák állampolgárságukat. 2010. május 26-a délelőttjén a magyar Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvényjavaslatot, erre azonban még aznap délután “hisztérikusan” reagált a szlovák parlament, elzárva a felvidéki magyarokat a Kárpát-medence magyarságának közjogi egységétől…

A Kárpát-medencei magyarság örömünnepe volt 2010. május 26-a, amikor az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvényjavaslatot. A parlamenti pártok közös egyetértésében megszavazott törvény a 2004. december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt kialakult feszültség feloldását is jelentette, a népszavazást övező kampányban ugyanis olyan, a határon túli magyarokat mélyen sértő érvek is elhangzottak – a 23 millió román bevándorlásával való emlékezetes riogatás –, amelyeket nem gyógyuló sebként hordozott a kisebbségben élő magyarság. Persze akadt még akkor is olyan politikus, aki nemet mondott a Kárpát-medence magyarságának közjogi egységesülésére, hiszen nemmel szavazott

• Gyurcsány Ferenc (MSZP),
• Szanyi Tibor (MSZP),
• Molnár Csaba (MSZP).

Tartózkodott:

• Baracskai József (MSZP),
• Oláh Lajos (MSZP),
• Vitányi Iván (MSZP),
• Dorosz Dávid (LMP),
• Szabó Tímea (LMP),
• Vona Gábor (Jobbik – lemaradt a szavazásról, de utóbb elnézést kért).

Hisztérikusan reagált a szlovák parlament

A határon túli magyar közösségek közül azonban nem mindegyik örülhetett a törvény elfogadásának; a leglátványosabb lépést Szlovákia tette, amelynek akkori kormánypártjai rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze, hogy határozatban ítéljék el a magyar döntést. A törvény elfogadási napjának délutánjára ráadásul a szlovák parlament gyorsított eljárásban módosította állampolgársági törvényét úgy, hogy ha egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal, például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) demokrácia- és alkotmányellenesnek nevezte a szlovák állampolgársági törvény módosítását, arra hivatkozva, hogy az Alkotmány alapján egyetlen szlovák állampolgár sem fosztható meg önkényesen az állampolgárságáról. A Híd pedig hisztérikusnak nevezte a szlovák reagálást, bár megjegyezték: a közelgő szlovák választások miatt szerencsétlen időszakra esett a magyar parlament döntése.

Csak a szlovákok számára lett előnyösebb az új változtatás

Az inkább történelmi kisebbrendűségi érzésről, semmint nagyvonalúságról tanúskodó, 12 éve hatályban lévő törvényen előbb Igor Matovič, majd Eduard Heger kormánya is igyekezett enyhíteni, ez azonban pusztán arra terjedt ki, hogy azok a szlovák állampolgárok, akik huzamosabb ideig – minimum 5 évig – külföldön tartózkodnak, felvehessék az adott ország állampolgárságát a sajátjuk elvesztése nélkül. Ez a módosítás egyértelműen csak a szlovákságnak tesz könnyítést, a felvidéki magyarság problémáira nem. A végül most szerdán elfogadott jogszabály értelmében ráadásul a jövőben meg kell adni a szlovák állampolgárságot azoknak a volt szlovák állampolgároknak is, akik maguk mondtak le róla, valamint azoknak a személyeknek, akiknek valamelyik felmenőjük – szülőjük, nagyszülőjük vagy dédszülőjük – szlovák volt.

Čaputová élesíthetné államfői programját

A magyar kérdés tekintetében bizonyos reményekkel kecsegtetett ugyanakkor a magyar támogatást is élvező Zuzana Čaputová 2019-es államfővé választása, Čaputová ugyanis többször hangoztatott nézetei szerint semmi kivetnivalót nem talál a szlovák–magyar kettős állampolgárság intéményében. A Gombaszögi Nyári Táborban tett látogatása során egyebek mellett például arról beszélt: államfői munkája során az asszimiláció, a kettős állampolgárság, a kétnyelvűség és az oktatási jogok kérdését tekinti kiemelt prioritásnak. Ezen állítását kérik most számon a felvidéki magyar pártok Szövetség – Összefogás elnevezésű platfortmja, akik sajtótájékoztatójukon bejelentették: azzal a kéréssel fordulnak az államelnök asszonyhoz, hogy ne írja alá a módosítást, hanem kérje ki az alkotmánybíróság döntését. Mint Forró Krisztián, a Szövetség elnöke a sajtótájékoztatón fogalmazott,

túlzás nélkül kimondhatjuk, hogy február 16-a fekete nap. Nemcsak számunkra, felvidéki magyarok számára, hanem az egész szlovák társadalom és Szlovákia számára is. A kormánykoalíció bevégezte azt, amit Robert Fico Ján Slotával és Vladimír Mečiarral 12 évvel ezelőtt elkezdett.

Vezetőkép: MTI/Krizsán Csaba