Pesti Srácok

Fenyő-ügy: a médiacézár titkos dossziéjáról faggatták a rendőrök Kuncze Gábor volt belügyminisztert

Fenyő-ügy: a médiacézár titkos dossziéjáról faggatták a rendőrök Kuncze Gábor volt belügyminisztert

Fenyő János titkos dossziéjáról faggatták a Horn-kormány egykori belügyminiszterét, Kuncze Gábort a rendőrök a Fenyő-gyilkosság ügyében – többek között ez derül ki az ex-belügyér portálunk által megszerzett nyomozati vallomásából. Kunczét azért kérdezték a rejtélyes iratokról, mert az 1998-ban kivégzett médiacézár bizalmasa, Perczel Tamás egy korábbi dokumentumfilmben azt állította, hogy volt főnöke Gyárfás Tamás piszkos ügyeiről egy százoldalas dossziét adott át Kuncze Gábornak, ám mire a dokumentum eljutott a hatósághoz, hiányzott belőle legalább húsz oldal…

Múlt hét kedden bombaként robbant a hír, hogy Gyárfást Tamást azzal gyanúsítják, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. Gyárfás és Fenyő háborúja a 90-es években a nyilvánosság előtt zajlott és ez a harc az egész magyar politikai életet megviselte. Mindkét fél hatalmas erőket mozgósított: miniszterek és rendőrkapitányok, titkosszolgálati tisztek, főszerkesztők, és szinte a komplett médiaelit felsorakozott a frontokon. Egy korábbi beszélgetőpartnerünk szerint Fenyő és Gyárfás fő konfliktusa a kereskedelmi televíziókra kiírt pályázat miatt keletkezett. Mindketten szerettek volna országos magántévét. Fenyő az SZDSZ segítségével betette a lábát a Nap-keltébe, amelyet addig Gyárfás cége gyártott. A kereskedelmi tévés pályázathoz, a külföldi befektető bizalmának elnyeréséhez szakmai csapat szükségeltetett. Ez volt a Nap-kelte stábja, amelyet mindkét médiacápa magáénak akart tudni. A tét nemcsak a milliárdos bevétel volt, hanem a politikai-hatalmi fölény, a műsor által megszerezhető befolyás. A bérgyilkosság megrendelésével meggyanúsított Gyárfás Tamás azt állítja, Fenyővel halála előtt kibékültek. Gyárfás korábban el is mondta a sajtóban, hogy az 1998-as újságíróbálon kezet is fogtak a kivégzett médiacézárral. Kovács Lajos - aki a Fenyő-ügy főnyomozója volt korábban - azonban azt állítja, mindkét férfi köreiből arról értesültek, egyikük sem gondolta komolyan a békülést.

Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsítják. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Titkos dosszié Gyárfás piszkos ügyeiről?

PestiSracok facebook image

Figyelemre méltó továbbá, hogy Perczel Tamás, aki a médiacézár bizalmasa volt, Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében azt állította, hogy Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel a filmben elmesélte, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött nagy ellensége, Gyárfás Tamás gazdasági visszaéléseiről, és összeállított egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi-állította Perczel. Hatvan nap után a médiacézár egyik KBI-s informátora jelezte, a dokumentum végül eljutott a KBI 2016 tavaszán elhunyt vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal – emlékezett a bizalmas. Perzcel azt is elárulta, hogy Fenyő informátora rémülten tájékoztatta a médiavállalkozót, hogy Kiss Ernő magához kérette Gyárfás Tamást, megmutatta neki Fenyő róla összegyűjtött anyagát, és az üggyel foglalkozó nyomozót pedig az úszóelnök jelenlétében számoltatta be a nyomozás állásáról.

A professzor arról is beszélt, hogy Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”.A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.

– jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. Perczel Tamást a Fenyő-gyilkosság után azonnal kihallgatták, de a bizalmas nehezményezte, hogy vallomásából több részletet is kihagytak. Nem írták jegyzőkönyvbe például az akkori miniszterelnök Horn Gyula, illetve belügyminisztere, Kuncze Gábor nevét. Perczelben ez azt a benyomást keltette, hogy a rendőrség nem is igazán akarja felderíteni a merényletet.

Kuncze vallomása a Fenyő-ügyben.

Kuncze szerint Fenyő volt az "agresszor"

Horn Gyulát betegsége, majd későbbi halála miatt már nem hallgathatták meg a Rohác elfogása utáni újraindított nyomozásban, ám volt belügyminisztere a rendőrség rendelkezésére állt 2012 augusztusában. Kuncze Gábor vallomásában előadta, hogy Fenyő Jánost és Gyárfás Tamást is ismerte, és tudott a kettejük közötti konfliktusról. A volt belügyér hangsúlyozta, az ellentét oda vezethető vissza, hogy „Fenyő a Nap TV stábjában lévő embereket ki akarta szervezni”.Kuncze szerint Gyárfás többször panaszkodott is neki erről, ám „Fenyőnél ezt nem tapasztalta, de neki nem is lett volna oka rá, hisz ő volt az agresszor” – tette hozzá. A rendőrök arról is érdeklődtek, létrejött-e Horn Gyula kezdeményezésére a Fenyő-Gyárfás-találkozó. Kuncze erről nem tudott, de elképzelhetőnek tartotta, hogy ennek ellenére a volt miniszterelnök összehozta a feleket egy békítő tárgyalásra. Kunczét arról is kérdezték, hogy valóban kapott-e Gyárfásra nézve terhelő dokumentumot, iratanyagot Fenyőtől, ahogyan azt Perczel Tamás elmondta. Kuncze ezt tagadta, annak ellenére, hogy Perczel az ismert dokumentumfilmben azt is megemlítette, hogy az egykori belügyminiszterrel ezzel kapcsolatban egy Kunczéhoz köthető konspiratív lakásban is találkoztak.

Kuncze vallomása a Fenyő-ügyben.

"A politikai gyilkosságokat jól megszervezik"

A dokumentumfilm vágatlan felvételeit egyébként a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta. Úgy tudjuk, a vágatlan felvételen Perczel még inkább kihangsúlyozta, hogy az akkori kormánypárt engedélye nélkül nem merték volna likvidálni Fenyő Jánost. A politikai színezetű gyilkosságra utalt több fórumbejegyzésében a Fenyő-ügyben ugyancsak meggyanúsított Portik Tamás anyósa is. A nő már több mint tíz éve leírta, hogy Gyárfásnak és Portiknak köze lehet a leszámoláshoz:

Majd egy másik, szintén jó pár évvel ezelőtti bejegyzésében a hölgy hozzátette:

Vezető kép: atv.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)