A frakciók támogatásukról biztosították az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról rendelkező törvényjavaslatot szerdán, az Országgyűlésben, ahol elkezdődött az atomenergiáról szóló, valamint több energetikai tárgyú törvény módosításának általános vitája is. Az ellenzéki képviselők közül Varga Zoltán (DK) olyan stílusban nyilvánult meg, amit Ferencz Orsolya (Fidesz) nem hagyott szó nélkül, ettől pedig még jobban elvetette a sulykot a gyurcsányista frakció tagja.
Ferencz Orsolya, a Fidesz vezérszónoka szerint semmilyen relevanciája nem volt annak, amit a DK-s képviselők felszólalásukban elmondtak a mai parlamenti ülésen, és ahelyett, hogy érdemi hozzászólással járultak volna hozzá az Országgyűlés munkájához, méltatlanul gyalázkodtak, személyeskedő hangnemben. A gyurcsányista Varga Zoltán megnyilvánulását pedig úgy értékelte, hogy az nem csupán a képviselő, de a képviselő frakciójának szegénységi bizonyítványa is. Minderre Varga még durvábban válaszolt Ferencz Orsolyának:
Képviselő asszony, úgy látszik, Önöknek itt mindenhez joguk van. (…) Ön azt hiszi, hogy joga van lopni, csalni. (…) De drága képviselő asszony, egy dologhoz nincs joga: itt, ebben a házban megsértődni. (…) A maga szerepe az, hogy felolvassa azt a szöveget, amit a kezébe adnak és leüljön. De azon, hogy a szemére vetik, hogy mi történik az országban (…), nem én mondom, a debreceni kofák mondják, az Európai Unió is mondja, hogy elege van belőle, sőt, az egész világnak elege van már! Könyörgöm, akkor ezek után ne kérje ki magának azt, ami!
Ezután Fazekas Sándor (Fidesz) kért szót, majd úgy fogalmazott:
Gyanítom, hogy Varga Zoltán saját képzelgéseit, túlhajtott fantáziáját vetíti ki, mint valóságot és ismerteti velünk.
Majd lazán helyreigazította azokat a blődségeket, amiket Varga Zoltán felszólalásában kifejtett.
Például, hogy az állam államosítja az önkormányzati feladatokat. (…) Bármilyen hihetetlen, hogy nem tudja, de az önkormányzat is az állam része. Igen, bármilyen hihetetlen, így van. (…) Tehát az állam önmagától nem tud államosítani semmit. Fogalmilag képtelen. A gondolkozás több lelkesedést kíván, képviselő úr. Gondolom, tudja, mi az, hogy fogalom és mi az, hogy törvény. Javaslom, mélyedjen el a kérdésben
– fejezte be Fazekas Sándor a felszólalását.
Varga Alusisakos Zoltán, a Demokratikus Koalíció megmondóembere
Varga Zoltánról érdemes megemlíteni, hogy ő azzal várt ismertté, hogy „Ufók és a kormányzati őrültségek ellen” óvó alumínium sisakban ült be korábban a debreceni közgyűlésbe, és egy ilyet adott át a polgármesternek is.
Fidesz: az energiabiztonság szavatolását támogatja a módosítás
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy szerda reggel 9 órakor Magyarország villamosenergia-ellátása 76 százalékban karbonmentes volt. Hozzátette: Magyarországnak van egy 2000 megawattos atomerőműve, és majdnem három paksnyi napelem termel energiát a magyar hálózatba. Kitért arra is, hogy a szélenergiával kapcsolatban tárgyalnak az Európai Bizottsággal; van előrehaladás, de még nincs vége a tárgyalásoknak. Elmondta: a klímavédelmi célok elérésekor nem terveznek adókat kivetni, hanem ösztönző programokban gondolkodnak. Az iparpolitikával kapcsolatban azt hangsúlyozta: Európának érdeke, hogy komoly pozíciókat foglaljon el azokban az iparágakban, amelyek hozzájárulnak a klímavédelmi elvárások teljesítéséhez.
Ehhez ipari tevékenységre is szükség van, például az elektromobilitásra
– magyarázta. Szerinte a növekvő villamosenergia-fogyasztás csak részben tudható be az iparvállalatoknak, emellett van egy elektrifikációs trend is. Az atomenergiáról, az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról, továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról és az energiahatékonyságról szóló törvények módosításának együttes általános vitájában Steiner Attila államtitkár azt mondta, az ukrajnai háború és Brüsszel elhibázott szankciói miatt kialakult helyzetben egész Európában felértékelődött az energiabiztonság.
Ráadásul Brüsszel azt is akarja, hogy Magyarország törölje el a rezsivédelmet
– tette hozzá. Közölte: a kormány továbbra is mindent megtesz, hogy szavatolja az ország energiabiztonságát, folytassa a diverzifikációt, az importfüggőség csökkentését és egyre jelentősebb szerepet szán az országban megtermelhető megújuló energiáknak.
A kormány elkötelezett a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, valamint a Paks II. beruházás megvalósítása mellett
– jelentette ki. A törvénymódosításokat nagyon átfogónak nevezte, amelyeknek az a célja, hogy Magyarország energiaszuverenitását még hatékonyabban tudják támogatni. Az államtitkár szerint a törvénymódosítás változatlanul magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot és elősegíti a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését. Az energiahatékonyságról azt mondta: az országnak előírt célok teljesítését érintik, a kormány által indított szakpolitikák energiamegtakarítási eredményeinek eléréséhez kellenek. Hozzátette: a villamos energia esetében segítenék a termelői egységek csatlakozását, de lesznek változások a megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatban is.
Hollik István (KDNP) a 2050-ig tervezett magyarországi klímasemlegesség eléréséhez négy szempontot említett: a klímasemleges gazdaságra történő átállás költségeit a jelentős szennyező országokkal, vállalatokkal kell megfizettetni.
A rezsicsökkentést fent kell tartani. Elfogadhatatlan, hogy az EU a kohéziós forrásokból akar forrásokat átcsoportosítani klímavédelemre. Atomenergia nélkül nincs klímasemlegesség
– rögzítette. A törvényjavaslat alapján bevezetett, importárukra vonatkozó díjról azt mondta: végre egy olyan intézkedés, amely védi az európai gazdaság érdekeit, nem úgy, mint az ukrán gabona behozatalának engedélyezése, vagy a szankciós rendszer.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) is frakciója támogatását jelezte, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat nyomán drágulni fog az import. A Mi Hazánkat Európa egyetlen nemzeti radikális zöldpártjának nevezve annak megfontolását is javasolta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás miatt adóval sújtott vállalatoknak inkább írják elő, hogy telepítsenek erdőket, hiszen a semlegesítés lenne a cél.
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: támogatni fogják az előterjesztést, ugyanakkor kritizálta, hogy a nemzeti klímavédelmi hatóság működését nem törvényben, hanem rendeletben fogják szabályozni. Hangsúlyozta: nemzeti sorskérdés, hogy Magyarország mindent megtegyen a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért. Rámutatott: amikor a kormány hibás brüsszeli szankciókról beszél, gyakoroljon önkritikát, hiszen minden szankciót megszavazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon jelentős támogatást kapnak a szennyező multinacionális cégek, és olyan rendelet van hatályban, amely a szennyezés következményei alól is mentesíti őket. Az LMP-s politikus közölte: nem tudják elfogadni, hogy a kormány olyan iparpolitikát akar megvalósítani, amely jellemzően idegen tulajdonú, külföldi ipari nagyvállalatok érdekében 2030-ig 50 százalékkal megnöveli Magyarországon a villamos energia felhasználását.
Ezt a magyar adófizetőknek kell fizetnie
– mondta. Azt tudakolta, nem vállal-e túlzott kockázatot a kormány, amikor ilyen iparpolitika mellett döntött, az atomenergiára alapoz, holott a paksi beruházás engedélyei hiányoznak.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Fidesz: az energiabiztonság szavatolását támogatja a módosítás
Szeberényi Gyula Tamás, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: az energiabiztonság szavatolását támogatja a módosítás, amely új, a jelenleginél hatékonyabb felügyeleti koncepciót vezet be a létesítési időszakban, a folyamatos felügyeletet nem csorbítva, változatlanul hagyva a hatályos biztonsági követelményeket, továbbra is magas szinten garantálva a nukleáris biztonságot. Hozzátette: elfogadása esetén a módosítás optimalizálja az engedélyezési folyamatot. A képviselő kiemelte: a két jogszabály módosítása a Magyarország számára előírt energiahatékonysági feladatok teljesítése érdekében szükséges, mivel az adatok követésére eddig nem jött létre megfelelő monitoringrendszer, ezért már korábban is csak a ténylegesen megvalósultnál kevesebb megtakarítást jelenthetett az uniós szakszerveknek az ország. A vezérszónok hangsúlyozta: a módosítás célja az, hogy a villamosenergia-piac működése során szerzett tapasztalatok alapján korrigálják a rendszert, és garantálják az energiabiztonság fenntartását. Emlékeztetett arra: a kormány legfontosabb feladata hosszú távon érvényesíteni az ellátásbiztonság és a versenyképeség szempontját. A képviselő az ellátásvédelem magasszintű megvalósítása érdekében kérte képviselőtársai támogató szavazatét.
DK: ezt a törvénytervezetet vissza kell vonni
Ezt a törvényjavaslatot azonnali hatállyal vissza kell vonni
– jelentette ki Varju László (DK), aki döbbenetesnek nevezte, amit a kormányzat tesz ebben az ügyben, mondván, expozéjában az államtitkár az indítvány érdemi részéről nem beszélt. A képviselő szerint hajmeresztő, hogy törvényben akarják rögzíteni: ha az Országos Atomenergia-hivatal nem reagál 15 napon belül a hozzá benyújtott, akár százezer oldalas anyagokra, akkor a dokumentumok a törvény erejénél fogva elfogadottnak minősülnek.
Szerinte így bejelentési folyamatokat lényegében tudomásulvétellé alakítanak, ezzel a “lényegében meg nem indult Paks II. beruházást” megpróbálják “átlendíteni” a holtponton, hogy a kiválasztott kivitelezővel, a benyújtott dokumentációk alapján meg lehessen valósítani a bővítést.
Önök elköteleződtek az orosz kiszolgáltatottság mellett, és mindenáron a Paks II. szerződést akarják megvalósítani
– mondta Varju László, aki szerint a módosítás okkal vetheti fel az európai nukleáris biztonság felett őrködő szervezetek kifogásait. Pártja álláspontját tolmácsolva a vezérszónok azt hangsúlyozta: a megújuló energiákra átállással, a jelenlegitől teljesen eltérő stratégiával kell a biztonságos megoldást megtalálni. A törvénymódosítással kapcsolatban úgy nyilatkozott: rájuk az elfogadás során “tettestársként biztosan nem számíthatnak” kormányoldalon.
KDNP: az energiabiztonság fenntartása a cél
Az energiabiztonság fenntartásának fontosságát hangsúlyozta felszólalásában Mihálffy Béla (KDNP), megemlítve: a törvényjavaslat célja, hogy a kormány hatékonyabban, az uniós szabályoknak megfelelően járhasson el a területen. Megemlítette: elfogadása esetén a javaslat hatékonyabb felügyeleti koncepciót vezet be, nem csorbítva a létesítmények feletti kontrollt, nem érintve a biztonsági követelményeket, valamint hozzáférési jogot biztosít a szakminiszternek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiahatékonysági adataihoz. A képviselő kiemelte: az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételt csak abban az esetben tudja teljesíteni a kormány, ha ismeri a vonatkozó adatokat. Hangsúlyozta azt is: a kormány erőfeszítései segítettek, segítenek az energiabiztonság fenntartásában, de azt is megemlítette, hogy kormányzásuk idején a baloldali politikusok lelkes elkötelezettjei voltak a paksi bővítésnek.
MSZP: a tervezet lényege Paks II. engedélyezésének gyorsítása
Kunhalmi Ágnes (MSZP) elmondása szerint a javaslat lényegében annak a Paks II.-nek az engedélyezéséről szól, amelynek már működnie kellene az eredeti tervek szerint, ehhez képest sehol nem tart a projekt, ezért a kormány megpróbálja gyorsítani, azt állítva, hogy ez nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot.
Az energiahatékonysági törvény módosítása beismerése annak, hogy a Fidesz-kormány korábban sem adott prioritást az energiahatékonyság növelésének, az energetikai törvények módosítását célzó salátatörvény pedig mindenről szól, csak arról nem, ami az embereket érdekli: mikor fejezi be a Fidesz az emberek sarcolását a 767 forintos gázárral, mikor fejezi be az MVM a tisztességtelen, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, és hogyan fog működni normálisan az állami cég ügyfélszolgálata
– vetette fel. Elmondta: az atomenergia-törvény módosítása elsősorban a Paks II. beruházás engedélyezési eljárásait rövidíti és teszi könnyebben alakíthatóvá.
Az MSZP szerint széles körű társadalmi vita után népszavazást kellene tartani az új atomerőmű építéséről
– közölte. Értékelése szerint az energiahatékonysági törvény módosítása inkább tűnik az uniós jogharmonizációs törekvések “kipipálásának”, mint valódi intézkedésnek.
A kormány 2010 óta százmilliárdokat költött cégvásárlásokra, miközben a rossz állapotú lakásállomány energetikai felújításának támogatására nem indult program
– nehezményezte. Megfontolandónak nevezte, hogy a kötelező folyékonytüzelőanyag-készletezési kötelezettség a hazai erőművek versenyképességét csökkenti. Ellenezte továbbá azt a módosítást, amely hatályon kívül helyezi a megújuló forrásból származó energia számára eddig a hálózati hozzáférés során elsőbbséget biztosító rendelkezéseket.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS