A híd túl messze van – A Kémek hídja című filmről
A Kémek hídja kulisszái ügyesen hozzák a hidegháborús zsánert, az épülő berlini falat, az NDK katonáit, akik úgy néznek ki, mint a nácik, és a szálloda hallok pre-modern kulisszáit, sőt, megidézik Edward Hopper festményeinek világát is, de ez a legtöbb, amit elmondhatunk Spielberg új filmjéről, ami nemes egyszerűséggel az év csalódása.
PZL – 061.hu
Egy olyan moziról van szó, amiben Hollywood egyik legnagyobb rendezője fogott össze az első osztályú forgatókönyveket gyártó Coen testvérekkel, hozzá még ott van Tom Hanks is, aki ezúttal is a civilt hozza, aki belekeveredik a történelem fő sodrába. Bárki azt mondaná, hogy a Kémek hídja "év filmje-gyanús", de hiába volt minden adott, jó történet nélkül nem lehet eladni egy több, mint kétórás mozit.
Mert mi történik ebben a hidegháborús oktatófilmben? James B. Donovan biztosításokkal foglalkozó ügyvéd ellátja egy szovjet kém védelmét, majd megkérik arra, hogy bonyolítson le egy fogolycserét Kelet-Berlinben, a hatvanas évek elején. A védelmet és a fogolycserét is sikerrel abszolválta, mehetünk haza.
De mit tudunk meg mondjuk Donovan jelleméről? Egy átlagosan unalmas életet élő ügyvéd kap egy érdekes feladatot, majd egy mégérdekesebbet. Nem lett hős, hiszen csak a tárgyalástechnikai képességeit használta, nem ment át személyiségfejlődésen, a védelem esetében ragaszkodott a paragrafushoz, és annak ellenére szimpatizált egy szovjet kémmel, hogy az a hazája ellensége, és egy olyan országot szolgál, ami egy hatalmas lágerzóna volt, ahol olyan apróságokra, mint az az emberi jogok, magántulajdon, stb., akkor már közel ötven éve nem adtak.
A film legizgalmasabb motívuma maga az U2-es gép lelövése lett volna, ami illusztráció szintjén meg is jelent, de az, hogy kémrepülő a hidegháború és a populáris kultúra ikonikus motívuma, valahogy nem sikerült érzékeltetnie Spielbergnek. Kelet-Berlin úgymond "megképződött", de ez azért kötelező kör, Kentaur is felrakja a Vígszínház színpadára, ha ez lenne a feladata. Valójában a gond azzal van, hogy a film maga egy történelmi esemény illusztrációja, nem válnak hús-vér figurákká a szereplők, olyan, mintha NatGeo Historyn látnánk egy ügyesen fényelt, dramatizált dokumentumfilmet.
A néző nem rágja le a tíz körmét, hiszen mi is lenne a tét? Kicserélik a Szovjetuniónak kémkedő fickót a lelőtt U2 gép fiatal pilótájára – egyikükről sem tudunk szinte semmit, és a csere sikerén sem múlott éppenséggel a világ sorsa. Akkor meg miért kellett ebből a nem túl felkavaró hidegháborús motívumból filmet készíteni?
Nézzük meg a közös Spielberg és Hanks filmeket! Ott van például a Terminál, ami szintén afféle kamaradarab volt, egy "kis történet", de ingerszegény terét ügyesen bejátszotta Hanks. A Kapj el ha tudsz! című szélhámosfilmben sikerült a rertós Panam univerzumot újraalkotni, és megmutatni egy izgalmas karaktert és karriert, a Ryan közlegény pedig egyszerűen minden idők egyik legjobb háborús drámája. De hogy mit akart elmesélni Spielberg a Kémek hídjával, nos, ez rejtély.
A film pont olyan kudarcos, mint maga az U2-es kémrepülő története, annyi különséggel, hogy Spielberg nem tévedt idegen felségterületre, saját pályán, a legprofibb pilótákkal és stábbal dolgozott, mégsem sikerült hazanavigálnia Hollywoodba a gépét, a Kémek hídja ott maradt valahol a senki földjén.
Kémek hídja (Bridge of Spies, 2015)
színes, szinkronizált amerikai történelmi dráma, 141 perc
Rendezte: Steven Spielberg
Főszereplő: Tom Hanks
Bemutató: 2015. november 26.
