Pesti Srácok

A Szent István-bazilikában búcsúztatták Sára Sándort

A Szent István-bazilikában búcsúztatták Sára Sándort

Számos tisztelője, pályatársa jelenlétében vettek búcsút Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendezőtől, operatőrtől, a nemzet művészétől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától a katolikus egyház szertartása szerinti gyászmise keretében pénteken a Szent István-bazilikában.

MTI

Sára Sándor különös idők különös gyermeke volt, szilárd lélekkel dacolt a sorssal, ha kellett, és alkotott, ha lehetett - méltatta az életének 86. évében elhunyt alkotót az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós hangsúlyozta: Sára Sándor bátor és jellemes ember volt minden viszonyok között, egyben bámulatos művész, nem megismételhető, senki máshoz nem hasonlítható. Művészete mély volt és a Teremtőig emelkedett, széles volt, mint a Kárpát-medence, amely az otthona volt - emlékezett Sára Sándorra a miniszter, hozzátéve: robusztus, de érzékenyen finom művészete az egyetemes filmművészet ékszere, mérce és iránymutató.

PestiSracok facebook image
Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Kövér László, az Országgyulés elnöke, Fekete György belsõépítész, a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke és Lezsák Sándor az Országgyûlés alelnöke (elöl, b-j), mögöttük Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója (b) Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendezõ, a Nemzet Mûvésze, a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagjának végsõ búcsúztatásán a Szent István-bazilikában 2019. október 11-én. (MTI/Soós Lajos)

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint Sára Sándor operatőrként és rendezőként jegyzett filmjeivel beírta magát a magyar és az egyetemes filmtörténet halhatatlanjai közé. Dokumentumfilmjeivel, szókimondó történelmi tablóival iskolát teremtett abban a korban, amikor már téma- és szereplőválasztása is bátorságot kívánt, későbbi nagy műve pedig a Duna Televízió volt - emlékezett Dobos Menyhért. Mint hozzátette, megalkotóinak álma szerint a Duna Televízió úgy kapcsolta össze a világ magyarságát, hogy közben értéket közvetített és megkerülhetetlen műhellyé vált. Sára Sándor megkérdőjelezhetetlen tekintély volt, és ezt a tekintélyt életművével és tapasztalatával érdemelte ki. Bölcsessége, tudása hiányozni fog a magyar kulturális és közéletben - búcsúzott Dobos Menyhért.

A Magyar Művészeti Akadémia, a pályatársak és a barátok nevében Lugossy László filmrendező, az MMA rendes tagja búcsúzott Sára Sándortól. Mint kiemelte, Sára Sándor operatőri munkájának olyan filmeket köszönhet a Balázs Béla stúdiós nemzedék, mint a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, az Ünnepnapok, a Tűzoltó utca 25., a Szindbád vagy a Kósa Ferenc által rendezett Tízezer nap. "Első rendezői nagyjátékfilmje, az 1968-ban készült Feldobott kő önéletrajzi ihletésű volt, amely a Rákosi-kor hétköznapi terrorjáról, a téeszbe kényszerített falusiak kiszolgáltatottságáról, a gyalázatos cigányüldözésről szól. A film egészéből mégis sugárzik az emberség, ezért is szerettük" - hangsúlyozta Lugossy László.

Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Kövér László, az Országgyûlés elnöke, Fekete György belsõépítész, a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke (b-j) Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendezõ, a Nemzet Mûvésze, a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagjának végsõ búcsúztatásán a Szent István-bazilikában 2019. október 11-én. (MTI/Soós Lajos)

Szólt arról, hogy Sára Sándor emblematikus dokumentumfilmjeiben olyan fontos témákkal foglalkozott, mint a háború mindennapos borzalmai, a sztálini Gulág magyar áldozatai, az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás.
Lugossy László felidézte: Sára Sándor a Duna Televízió vezetőjeként ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen is találkozzon a határon túli magyarokkal, akikhez a műsorokkal minden nap eljutott. Hozzátette: az összetartozás televízióját vezette, ezért is adományozta az UNESCO a legjobb kulturális televízió díját a Duna TV-nek. "Filmjeiben szigorúság, személyiségéből szeretet, közvetlenség, megbízhatóság és határtalan életkedv áradt" - mondta a barátjától búcsúzó rendező.

Kovács Géza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezetője mint a Feldobott kő Alapítvány elnöke emlékezett Sára Sándorra. Kiemelte: Sára Sándor halálával mérhetetlen veszteség érte a magyar és egyetemes film- és fotóművészetet. "A turai, ikladi aszódi gyermekévek, a Galga menti szelíd tájak, a földet művelő parasztemberek érlelték meg a későbbi tántoríthatatlan művészt, akinek halálával most egy hatalmas, fölénk magasodó életmű zárul le. Már gyerekkorában szembesült a kisemmizettek, elesettek, üldözöttek sorsával, később érett művészként őket szólította meg, és abban bízott, hogy a művészet titokzatos erejével segíthet rajtuk" - fejtette ki Kovács Géza.

Kitért arra, hogy Sára Sándor élete utolsó közéleti tetteként hozta létre a Feldobott kő Alapítványt, amely azokat a fiatal alkotóművészeket, tudósokat segíti, akik tágabb szülőhelyéről, a Galga mentéről származnak, segítik a tájegység népművészetét, és itt hoznak létre művészi vagy tudományos értéket. A Szent István-bazilikában a búcsúztatáson jelen volt mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Novák Erik operatőr, Mécs Károly és Trill Zsolt színművész, Finta József és Marosi Miklós építész, valamint Aknay János képzőművész. Sára Sándort szülővárosában, a Galga menti Turán később, családi körben helyezik végső nyugalomra.

Vezető kép: Soós Lajos (MTI)

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.