Pesti Srácok

A Szent István-bazilikában búcsúztatták Sára Sándort

A Szent István-bazilikában búcsúztatták Sára Sándort

Számos tisztelője, pályatársa jelenlétében vettek búcsút Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendezőtől, operatőrtől, a nemzet művészétől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától a katolikus egyház szertartása szerinti gyászmise keretében pénteken a Szent István-bazilikában.

MTI

Sára Sándor különös idők különös gyermeke volt, szilárd lélekkel dacolt a sorssal, ha kellett, és alkotott, ha lehetett - méltatta az életének 86. évében elhunyt alkotót az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós hangsúlyozta: Sára Sándor bátor és jellemes ember volt minden viszonyok között, egyben bámulatos művész, nem megismételhető, senki máshoz nem hasonlítható. Művészete mély volt és a Teremtőig emelkedett, széles volt, mint a Kárpát-medence, amely az otthona volt - emlékezett Sára Sándorra a miniszter, hozzátéve: robusztus, de érzékenyen finom művészete az egyetemes filmművészet ékszere, mérce és iránymutató.

PestiSracok facebook image
Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Kövér László, az Országgyulés elnöke, Fekete György belsõépítész, a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke és Lezsák Sándor az Országgyûlés alelnöke (elöl, b-j), mögöttük Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója (b) Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendezõ, a Nemzet Mûvésze, a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagjának végsõ búcsúztatásán a Szent István-bazilikában 2019. október 11-én. (MTI/Soós Lajos)

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint Sára Sándor operatőrként és rendezőként jegyzett filmjeivel beírta magát a magyar és az egyetemes filmtörténet halhatatlanjai közé. Dokumentumfilmjeivel, szókimondó történelmi tablóival iskolát teremtett abban a korban, amikor már téma- és szereplőválasztása is bátorságot kívánt, későbbi nagy műve pedig a Duna Televízió volt - emlékezett Dobos Menyhért. Mint hozzátette, megalkotóinak álma szerint a Duna Televízió úgy kapcsolta össze a világ magyarságát, hogy közben értéket közvetített és megkerülhetetlen műhellyé vált. Sára Sándor megkérdőjelezhetetlen tekintély volt, és ezt a tekintélyt életművével és tapasztalatával érdemelte ki. Bölcsessége, tudása hiányozni fog a magyar kulturális és közéletben - búcsúzott Dobos Menyhért.

A Magyar Művészeti Akadémia, a pályatársak és a barátok nevében Lugossy László filmrendező, az MMA rendes tagja búcsúzott Sára Sándortól. Mint kiemelte, Sára Sándor operatőri munkájának olyan filmeket köszönhet a Balázs Béla stúdiós nemzedék, mint a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, az Ünnepnapok, a Tűzoltó utca 25., a Szindbád vagy a Kósa Ferenc által rendezett Tízezer nap. "Első rendezői nagyjátékfilmje, az 1968-ban készült Feldobott kő önéletrajzi ihletésű volt, amely a Rákosi-kor hétköznapi terrorjáról, a téeszbe kényszerített falusiak kiszolgáltatottságáról, a gyalázatos cigányüldözésről szól. A film egészéből mégis sugárzik az emberség, ezért is szerettük" - hangsúlyozta Lugossy László.

Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Kövér László, az Országgyûlés elnöke, Fekete György belsõépítész, a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke (b-j) Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendezõ, a Nemzet Mûvésze, a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagjának végsõ búcsúztatásán a Szent István-bazilikában 2019. október 11-én. (MTI/Soós Lajos)

Szólt arról, hogy Sára Sándor emblematikus dokumentumfilmjeiben olyan fontos témákkal foglalkozott, mint a háború mindennapos borzalmai, a sztálini Gulág magyar áldozatai, az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás.
Lugossy László felidézte: Sára Sándor a Duna Televízió vezetőjeként ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen is találkozzon a határon túli magyarokkal, akikhez a műsorokkal minden nap eljutott. Hozzátette: az összetartozás televízióját vezette, ezért is adományozta az UNESCO a legjobb kulturális televízió díját a Duna TV-nek. "Filmjeiben szigorúság, személyiségéből szeretet, közvetlenség, megbízhatóság és határtalan életkedv áradt" - mondta a barátjától búcsúzó rendező.

Kovács Géza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezetője mint a Feldobott kő Alapítvány elnöke emlékezett Sára Sándorra. Kiemelte: Sára Sándor halálával mérhetetlen veszteség érte a magyar és egyetemes film- és fotóművészetet. "A turai, ikladi aszódi gyermekévek, a Galga menti szelíd tájak, a földet művelő parasztemberek érlelték meg a későbbi tántoríthatatlan művészt, akinek halálával most egy hatalmas, fölénk magasodó életmű zárul le. Már gyerekkorában szembesült a kisemmizettek, elesettek, üldözöttek sorsával, később érett művészként őket szólította meg, és abban bízott, hogy a művészet titokzatos erejével segíthet rajtuk" - fejtette ki Kovács Géza.

Kitért arra, hogy Sára Sándor élete utolsó közéleti tetteként hozta létre a Feldobott kő Alapítványt, amely azokat a fiatal alkotóművészeket, tudósokat segíti, akik tágabb szülőhelyéről, a Galga mentéről származnak, segítik a tájegység népművészetét, és itt hoznak létre művészi vagy tudományos értéket. A Szent István-bazilikában a búcsúztatáson jelen volt mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Novák Erik operatőr, Mécs Károly és Trill Zsolt színművész, Finta József és Marosi Miklós építész, valamint Aknay János képzőművész. Sára Sándort szülővárosában, a Galga menti Turán később, családi körben helyezik végső nyugalomra.

Vezető kép: Soós Lajos (MTI)

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.