Pesti Srácok

Financial Times: Jöhetnek az EU-s pénzek Magyarországra

Financial Times: Jöhetnek az EU-s pénzek Magyarországra

Felröppent a hír, mely szerint végre megkaphatja hazánk a nekünk kijáró uniós források egy részét. Ezek között szerepel többek között a pedagógusbéremelésekre szánt összeg, de a koronavírus-helyreállítási alap is, amire nem mellesleg közös hitelt vettek fel az unió tagországai, azonban sem hazánk, sem Lengyelország nem részesült még a kifizetésből. A hír egyelőre még csak a sajtóban jelent meg, hivatalos forrásoktól nem érkezett megerősítés, így óvatosan kell kezelnünk, azonban a jelek szerint Brüsszel tovább már nem tudja visszatartani a nekünk járó pénzeket.

A Financial Times nyomán robbant be a magyar sajtóba is a hír, miszerint jöhetnek az EU-s pénzek Magyarországra, ha hozzájárulunk Ukrajna támogatásához. A brit lap uniós forrásokra hivatkozva írt a lehetséges megegyezésről. A hirtelen bejelentés összefüggésben lehet azzal, hogy mára Magyarország minden brüsszeli követelést teljesített, és mindenki számára teljesen nyilvánvaló lett, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával, másrészt az újabb követelések már Brüsszelben is kezdtek poénszámba menni. Jól láthatóan nem tudnak mit kitalálni, hogy visszatartsák a forrásokat, és teljes mértékben látszik, hogy politikai okokból nem kapja meg hazánk és Lengyelország a forrásokat.

Azonban egyelőre még nem lehet teljes az örömünk. Ha a hír igaz is, akkor sem kapunk meg ugyanis minden nekünk járó kifizetést az EU-tól. A jelek szerint a kifizetésről szóló szivárogtatás a kohéziós alapról (tehát az uniós felzárkóztatási alapról), illetve a koronavírus-járványt követően felvett helyreállítási hitel egy részéről szól. Bár a kifizetés így is komoly összeget tenne ki, ez még közel sem a tőlünk visszatartott teljes forrás. Ráadásul ezt is csak feltételekhez szabva: Brüsszel ugyanis azt várja, hogy cserébe a tőlünk visszatartott pénzek folyósításáért, szavazzuk meg a következő uniós költségvetést, benne Ukrajna támogatásával.

Az ügyben a kormány részéről eddig csak Navracsics Tibor szólalt fel, aki elmondása szerint optimistán tekint a kérdésre. Szerinte a tárgyalásokban előrelépés volt a kohéziós és helyreállítási alapokkal kapcsolatban, és november körül megegyezés várható az alap hitellábról és akár 45 százalékát is megkaphatjuk a befagyasztott pénzeknek. Hozzátette azonban, hogy hivatalos értesítést még nem kaptak, és ők is a sajtóból értesültek a kifizetés lehetőségéről.

PestiSracok facebook image

Azt azonban fontos megjegyeznünk, hogy nem ez az első eset, mikor a liberális média szivárogtatásba kezdett a kérdéses pénzek folyósítása kapcsán. Utoljára tavasszal került erre sor, amit nem meglepő módon a forint árfolyamának gyors erősödése, majd, mikor kiderült, hogy egyelőre mégsem jutunk hozzá az összeghez, a mélyrepülése követett. Ez pedig nem más, mint egy valuta shortolásának ábrája: Soros György például így döntötte be a az angol fontot, miután mesterségesen rontotta az árfolyamot. Reméljük, hogy jelenleg nem erről van szó, és Brüsszel végre tényleg megadja, ami jár nekünk.

Forrás: Financial Times, Portfolio, Világgazdaság; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.