Pesti Srácok

Folytatódhatnak az egyeztetések az MTA és az ITM között

Folytatódhatnak az egyeztetések az MTA és az ITM között

Folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. Az MTA elnöksége szerdai határozatában felkérte az akadémia vezetőjét, hogy a kutatóhálózat irányítási rendszerének módosításáról tárgyaljon a szaktárcával.

Az Akadémia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a határozatban "az elnökség - az alaptörvényben foglalt kötelességének tudatában és hangsúlyozva az MTA azon törekvését, hogy intézethálózata láthatóan járuljon hozzá a tudománypolitikai célok megvalósításához és nemzetközileg mért eredmények eléréséhez - felkéri az akadémia elnökét, hogy az intézethálózat irányítási rendszerének továbbfejlesztése érdekében folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel".

Az elnökség a tárgyalások során a következő szempontok érvényesítését tartja szükségesnek: az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása; személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai; az odaítélt támogatások folyósítása szerződés szerint folytatódjon; a Lendület, az OTKA és a Posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével; a köztestület vagyona az MTA tulajdonában maradjon; és a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését és segítsék elő fejlődésüket.

Hangsúlyozzák továbbá, hogy az MTA intézethálózatának irányítási rendszerét és működését szilárd jogi garanciákkal kell biztosítani. Mint írják, az intézethálózat irányítási rendszerének átalakítása során az Akadémia figyelembe veszi - a hazai sajátosságok mellett - a német Max Planck Társaság működési modelljét. Az elnökség az irányítási rendszerre vonatkozó javaslatot - a tudományos osztályok és az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa véleményének megismerése után - döntésre a jövő évi májusi közgyűlés elé terjeszti. Az elmúlt hetekben az akadémia minden lehetőséget kihasznált annak érdekében, hogy elérje a 2019-es költségvetés tervezetének módosítását - írták a közleményben, hozzátéve, hogy az Országgyűlés döntése után hívta össze az MTA elnöke a szerdai rendkívüli elnökségi ülést.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.