Felállt az ötödik Orbán-kormány; az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, amelynek értelmében a szomszédban dúló háború esetén is fenntarthatók egyes, a koronavírus-járvány alatt tapasztalható veszélyhelyzethez kapcsolódó rendkívüli jogintézmények. Az ellenzéket azonban ennél sokkal jobban érdekelte a parlament mai ülésén, hogy saját sérelmeiket, politikai manővereiket hangoztassák: volt bezzegausztriázás, oktatás és alkotmányos vizsgálat is. Egyvalami hiányzott csak: a konkrétumok. Persze az ilyen apróságokon kívül is van elég baja az ellenzéknek, nevezetesen Hadházy Ákos, aki „putyini franchiseterméknek” nevezte az LMP-t. A szájkarate itt nem ért véget: a Pesti TV kérdésére válaszolva az LMP-s Csárdi Antal, de még a majdnem frakciótárs Tóth Endre is melegebb éghajlatra küldte Hadházyt.
Három sajtótájékoztatót is tartott a baloldal a parlament keddi ülését követően. Az összefogás, úgy tűnik, hogy már formálisan is véget ért, hiszen az LMP, a Párbeszéd és a Momentum egymást követően, a Jobbik és a DK pedig kizárólag online osztotta meg értékesebbnél értékesebb gondolatait követőivel.
Csárdi Antal Lázár János miniszteri meghallgatásán tett vállalásával foglalkozott, nevezetesen azzal, hogy nyolc év alatt utolérhetjük Ausztriát. Az LMP politikusa ezt támogatandó vállalásnak nevezte, ugyanakkor aláhúzta: ehhez számos szektorban kellene jelentős béremelést biztosítani, mindezt pedig néhány kevés kontextussal alátámasztott számsorral próbálta igazolni – pontosabban reálérték helyett, ami valós viszonyítási alapot mutathatna a két ország vagyoni helyzete között, csupán a nominális értékeket vonta ki egymásból, ami jelentős torzítást okoz. Így különösen érdekes kérdés, hogy az irreális eltérés kiegyenlítését pontosan miből finanszírozná az LMP párhuzamos valóságot ábrázoló javaslata, a konkrétumok azonban természetesen ezúttal is elmaradtak. Csárdi ugyanis portálunk kérdésére csak azt bizonygatta, hogy mindent (is) kiszámoltak, mégsem tudott hozzávetőleges összeget sem mondani arra, milyen összeggel terhelné az általuk kiszámolt béremelés mértéke az államkasszát.
A Pesti Riporter stábja arról is megkérdezte az LMP politikusát, hogy mit gondol Hadházy Ákos azon kijelentéséről, amellyel „putyini franchiseterméknek” minősítette Csárdi pártját, amiért annak frakcióvezetője, Ungár Péter kezet fogott Orbán Viktorral az áprilisban újraválasztott kormányfő parlamenti eskütétele után. Az LMP-s képviselő válaszul kifejtette:
Hadházy Ákos ebben a választási rendszerben, ebben a médiakörnyezetben kért és kapott felhatalmazást a zuglóiaktól, és én komoly elvárásokkal szeretném látni, hogy az ő képviseletüket a parlamentben mikor kezdi el megvalósítani.
Hasonlóan vélekedett a független politikus korábbi szövetségese, potenciális frakciótársa, Tóth Endre is, aki tájékoztatója végén stábunk kérdésére válaszolva elmondta, Hadházy szeretett volna inkább független maradni, majd később úgy módosította kijelentését: közös megegyezéssel döntött úgy a képviselő és a Momentum, hogy Hadházy nem ül be a frakcióba. Bárhogy is történt pontosan, Tóth Endre többször úgy fogalmazott Hadházy frakción kívül maradása kapcsán, hogy
talán jobb is így.
Tordai bírósággal fenyegeti, aki a pártjáról mer kérdezni
Felszólalt még Tordai Bence is az ellenzék parlamenti turnéján; a Párbeszéd frakcióvezetője a kormány alkotmányos mulasztásaira hívta fel a figyelmet, amelyek különféle, összesen tizenkét jogszabály jogharmonizációja kapcsán állnak fent. Tordai a jogtechnikai kérdésből viszonylag hamar levezette, hogy a kormány – szerinte természetesen – alkotmányellenesen tevékenykedik, de szerencsére nem mindenkivel ennyire szigorú. Ott van például Szabó Tímea, akivel kapcsolatban Budai Gyula jelentette ki, hogy információi szerint drogpénzből finanszírozták a politikus választási kampányát. Az erre vonatkozó kérdésünk kapcsán Tordai kétszer is elmondta, hogy nem Szabó Tímeát, hanem az ezzel kapcsolatban kérdezősködőket kellene bíróság elé állítani, párttársa pedig valójában áldozat az ügyben.
Forrás: Pesti TV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS